CinemaTop10

TOP 10 Steven Spielberg mozi

2015. november 29. - CinemaTop10

steven-spielberg.jpg

Steven Spielberg megkerülhetetlen szereplője Hollywoodnak. A nagy játék filmes pályáját az 1970-es évek elején kezdő rendező stílusával és merészségével kitörölhetetlen nyomot hagyott az álomgyáron. Sokan mondják, hogy ez kivételes érzékenységének és érdekes kettősségének köszönhető, egy gyermeki és egy művészfilmes énjének. Való igaz, hogy ha végig tekintünk a karrierjén, mindezeket azonnal észrevehetjük. Egyrészt ott van az Indiana Jones sorozat vagy az ET, amelyekből a játékosság, virtuózság és az életöröm köszön vissza, mintha valóban egy gyermeki lélek készítette volna őket. Másrészt a Schindler listája vagy a Ryan közlegény megmentése már inkább egy érettebb, művészi vénával rendelkező mestere vallanak. Mondják azt is, hogy az elmúlt évtizedben már el-elmarad régi zsenialitásától. A frissesség és a lendületesség, az újító kedv, amelyek olyannyira jellemezték első, majd a 80-as és 90-es évekbeli filmjeit megfakultak. Egyszerűen üres lett.

Mi azonban inkább azt mondanánk, hogy egy igazi szakemberrel állunk szemben, aki mindig pontosan tudja, hogy mit kíván meg az a film, amelyet éppen készít, és ez teszi megunhatatlanná nagyon sok munkáját. Tény és való, hogy utóbbi rendezései, amelyek közül sajnos a mostani Kémek hídja sem kivétel, a gyengébb vizeken eveznek, mégis végletekig profin kivitelezett darabok.

Mindezeknek a tudatában úgy véltük, hogy két szempont vegyítésével próbáljuk meg összeszedni nektek a legjobb filmjeit. Ez a két szempont pedig a gyermekiség és a művésziesség lett, ahogyan maga Spielberg is készíti filmjeit. Vagyis a minőség és a szórakoztatás.

 

10. Indiana Jones és a Végzet temploma, 1984

indiana-jones-and-the-temple-of-doom-movie-poster_1369845113.jpg 

A kritikusok és a rajongók között is az eredeti trilógia leggyengébb darabjának minősül Dr. Jones második kincsvadászata. Talán ezt annak köszönheti, hogy nincsenek itt a nácik vagy az együgyű Marcus Brody, vagy mert állítólag Spielberg csak azért csinálta meg a filmet, hogy elcsavarhassa Kate Capshaw fejét. De nem! Még pedig azért nem, mert minden itt van, ami kell egy jó fajta Indiana Jones kalandhoz. Egy becses ereklye, egy sármos főszereplő, egy karizmatikus gonosz, a "Jones lány," aki talán még Marion-t is felülmúlja, és a sidekick a kissrác szerepében. Mindez pedig misztikummal, pergő párbeszédekkel és tempós történettel van leöntve. A nyitó jelenet kavalkádja az egyik legjobb a sorozatban, akárcsak a bányabeli száguldozás. A probléma az, hogy kissé összecsapottnak hat, amelynek a legnagyobb felelőse egyértelműen a forgatókönyv, aztán másodsorban a rendezés. Profi munka, de nem érezni, hogy bárki is megerőltette volna magát. Ám még így is berepíti az első tízbe a filmet az igazi Indiana Jones hangulat.

 

9. Kapj el, ha tudsz, 2002

 catch-me-if-you-can-movie-poster-2002-1020233910.jpg

Csibészes egy film a Leonardo DiCaprio, Tom Hanks, és Spielberg hármas nevével fémjelzett alkotás. Ahogyan tőlük elvárható, a film nagyon igényes, mégis sikerül könnyedséget és humort csempészni bele. A DiCaprio által játszott Frank Abagnale szeretnivaló csalója és a Tom Hanks révén életre keltett Carl Hanratty hadnagy szabálytisztelő és merev figurája igen eltérnek egymástól, amely a film motorját adja, Spielberg pedig ki is használja nagyszerű színészeit. Ráadásul a mellékszerepekben is olyanok asszisztálnak, mint Christopher Walken, vagy a szárnyait ekkor bontogató Amy Adams. Egyértelműen karakter orientált film, amely kapcsán nehéz eldönteni, hogy kivel szimpatizáljunk, mert még Frank is pontosan az a szélhámos, aki ha minket verne át, akkor is neki szurkolnánk. Ennek ellenére Spielberg nem menti fel a tettei alól, és megkapja a méltó büntetését. Könnyed, laza és pimasz film pazar 60-as évek hangulatba burkolva.

 

8. Különvélemény, 2002

 minority-report-poster.jpg

Igazán realisztikus jövőképet vázol fel a mester ebben a filmjében. Ahhoz képest, hogy 2054-ben járunk, semmiféle túlzást sem találunk a jövővel kapcsolatban. Megmaradtak a jól megszokott kertes házak és parkok, valamint a jövő nagyvárosa és a mindennapos használati tárgyak sem mutatnak olyan különleges dolgokat, amelyek egy szokványos sci-fi esetében megtalálhatók. Az emberiség és vele együtt a technológia egy nagyon is reális fejlődési ívét láthatjuk a filmben, amely akár a valóságban is hasonlóképen történhet meg.

E remek háttér előtt maga a sztori két véglet között egyensúlyoz kiváló módon. Egyrészt igen pörgős és akció dús, másrészt viszont elmélkedős és lassú. Nem magyaráznak túl semmit, és éppen akkor vált át a filozofálgatás egy üldözéses és feszült jelenetbe vagy fordítva, amikor az kezdené elveszteni az érdekességét. Szerencsére a Spielbergre jellemző érzelmesség kimarad belőle, ennek köszönhetően egy feszes ritmusú filmet kapunk, amely egyetlen pillanatra sem áll meg. Egyszerre gyönyörködtetett, gondolkodtat és izgalomban tart.

 

7. ET – A földönkívüli, 1982

 etapr09.jpg

A legkedvesebb Spielberg mozi egy fényéveken átívelő barátságról. A rendező imádja a földönkívüliekről szóló történeteket, és ez már a második ilyen témájú rendezése volt. Az idegeneket nem vérszomjas, pusztító szörnyekként ábrázolja, hanem kedves, barátságos, kíváncsi és félénk lényekként, akik ugyanúgy vágynak a társaságra, mint mi emberek. Bár elsősorban a fiatalabb közönséget célozza meg a film, még sem lehet szemet hunyni a túlzott érzelmi dagályosságon, amely minduntalan átjárja a történetét. De ez az egyetlen hibája, mert különben remekül épít a karakterekre, és finoman szövi köztük a kapcsolatokat. Igazi gyermekként tekint a film a világra, amelyben minden jónak az elrontói a csúnya felnőttek, akik a kicsik ártatlan világát romba döntik. Ezzel sajnos egyet kell érteni, és Spielberg igen kemény kritikát fogalmaz meg a kérdésről a felnőtt közönségnek, amolyan gyermeki módon, de éppen ettől olyan hatásos az egész, és éppen e gyermeki bája és képzelő ereje miatt lesz az ET egy igazi nagybetűs MESE.

 

6. Párbaj, 1971

duel-movie-poster-1971-1020376106.jpg 

A legelső filmje volt Spielbergnek ez a mára kultikus státuszt kivívott road movie. Sajnos ennek ellenére nem annyira ismert, pedig páratlan alkotásról van szó. Egy autóban utazó férfiról, David Mannről szól a film, aki a munkája miatt vág neki az országútnak. Utazás közben aztán megelőz egy kamiont, ami ezt követően a nyomába szegődik, és először csak finoman majd egyre durvábban zaklatja. Mann próbál segítséget kérni, de senki sem hisz neki, így egyedül marad, hogy szembe nézzen üldözőjével. A legzseniálisabb az egészben, hogy egyetlen egy pillanatra sem látjuk a kamion sofőrjének az arcát. Nem tudjuk meg, ki ő, és miért akarja az útról leszorítani a főhőst. A kamion így lassan egy élő és lélegző szörnyetegre kezd hasonlítani. A vadállat rátelepedése a főszereplőre közben kezdi megőrjíteni Mannt, és egyre zavartabb állapotba kerül, kiváló lélekrajzot mutatva róla. Ráadásul minden szépen komótosan bontakozik ki. Semmi sincsen elkapkodva, és mi a főhőssel együtt kezdünk félni, kétségbe esni, majd felvenni a harcot a szörnyeteg ellen.

A Párbaj a tökéletes bizonyíték arra, hogy egy autós mozi nem attól lesz kitűnő, hogy ha a világ legdrágább sportkocsijával felhőkarcolókon ugrálnak át a szereplők, hanem a jó karakterektől, némi egyediségtől, és mindenekelőtt az elsőrangú rendezéstől.

 

5. Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag, 1989

 lastcrusadeposter.jpg

Spielberg James Bond filmje a harmadik Indiana Jones kaland, amely egy megállás nélküli, fergeteges akció-vígjáték. Az események földön, levegőben és a vízen követik egymást, olyan szédítő tempóban, mintha egy versenyautó volánjánál ülnénk. Lovas megy neki tanknak, motoros motorosnak, motorcsónak viaskodik motorcsónakkal, repülő repülővel, vagy éppen repülő autóval. Mindennek tetejébe megkapjuk Dr. Jones édesapját is, akit nem más alakít, mint az egykori James Bond, Sean Connery, hogy a Bond faktor végképp csúcsra járjon. Spielberg pedig páratlan dinamikával fűszerezi apa és fiú kapcsolatát, akik különbözőbbek már nem is lehetnének. A családi viták közepette aztán hadat üzenek nekik a nácik, a „Jones lány” apát és fiát is ágyba csábítja, sikerül megtalálni egy szent ereklyét, és még maga Adolf Hitler is tiszteletét teszi a vásznon. Ennyi minden egyetlen filmben?! Mondhatnák, hogy kicsit sok. De nem! Minden a helyén van, és semmi sem lóg ki, mert akkora lelkesedés és gyermeki játékosság sugárzik az alkotókból a filmen keresztül, hogy így rossz dolgot egyszerűen nem lehet csinálni. Te pedig csak lelkendezel a készítőkkel együtt, és amikor végül beúszik a stáblista, csak rimánkodsz egy újabb kalandért. Bombasztikus!

 

4. Schindler listája, 1993

 schindler_s-list-poster.jpg

Régóta dédelgetett álma volt a rendezőnek filmre vinni-e a holokausztot. Ehhez Oskar Schindler története tökéletes alapanyagul szolgált. A szokásos Spielbergi légiesség ezúttal elmarad. Ahogy egy ilyen sztori megkívánja, komor és kegyetlen. Minden rettentő valóságos, amelyet csak fokoz a sokszor dokumentumfilmes eszközök használata, főleg a tábori jelenetek bemutatásakor. Megrendülve nézzük, ahogy életek ezrei semmit sem érnek, és ahogy egyesek remekül szórakoznak mindezen. Mégis felsejlik a remény Schindler személyében, aki határozottságával és ravaszságával sokak életét megmenti. Egyetlen kritika érheti a filmet, amikor a végén Schindler kifakad, hogy nem tudott több életet megmenteni. Itt egy pár pillanatra felsejlik a Spielbergi giccs, és megbicsaklik a film, mert egy ilyen könnyes összeomlás nem volt benne a karakterben, de ettől eltekintve egy drámai, realisztikus alkotás, amely tökéletes képet rajzol egy sötét korról.

 

3. Cápa, 1975

 jaws-movie-poster.jpg

A nagy áttörést hozó film Spielberg karrierjében. A forgatáson felmerülő problémákról már könyvek tucatjait írták. A robotcápa minduntalan elromlott, csúsztak a felvételek, végtelen szkepticizmus uralkodott a levegőben, és alig akadt valaki, aki elhitte, hogy bármikor is kész lesz ez a film. Nagyon jó példája ez a 70-80-as évek merész rendezőinek, akik végig kitartottak, és végül diadalmaskodtak. Spielberg e problémákból előnyt kovácsolt. A robotcápát a lehető legkevesebbszer használta. A cápát így a film első felében szinte nem is látni, de éppen ezzel érte el azt a hitetlen fenyegetettség érzést, amelyet az óta sem tudnak utánozni, és amely minden idők egyik legjobb nyitó jelenetét eredményezte, ahol a fürdőző lányt valami a mélybe rántja, amit mi nem láthatunk.

A film végtelen sok erényét nem lehet felsorolni, de a szereplőkről muszáj említést tenni, akik valódi hősöké avanzsálnak a cápavadászattal. A mitikus lényt, az evolúció csúcsát és egy vérszomjas dögöt látnak a cápában, akivel le akarnak számolni. Felejthetetlen továbbá Robert Shaw visszaemlékezése a USS Indianapolis elsüllyedéséről és az, azt követő cápatámadásokról, hogy még hátborzongatóbb legyen ez a lény és vele az egész film. Mindenhez pedig John Williams rettentő egyszerű ütemekből összerakott, mégis fantasztikus zenéje asszisztál. Megunhatatlan!

 

2. Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói, 1981

 mpw-78987.jpg

Egy stílusteremtő filmet tisztelhetünk Dr. Jones első kalandjában, amely zseniálisabbnál zseniálisabb húzásokból áll össze, hogy végül legenda váljon belőle. A misztikummal, horrorral, humorral és akcióval vegyített kincsvadászat telitalálat volt, és új lendületet adott nemcsak az elveszett ereklyék kutatására fókuszáló moziknak, hanem az egész kalandfilmes világnak. És pontosan ez a műfaji kevertség a Spielberg féle játékos filmkészítéssel közösen adják a sajátos és utánozhatatlan Indiana Jones érzést, amely rögtön megragad és nem ereszt. Már a nyitójelenetben benne van minden, ami miatt imádjuk ezeket a filmeket. Ahogyan Indiana Jones színre lép híres kalapjában, borostás és kissé nyúzott arccal, kopottas bőrdzsekijében rögtön mutatja, hogy itt valami újat láthatunk. Harrison Ford érdemei elvitathatatlanok, akire mintha ráöntötték volna a szerepet, és ez még akkor is igaz, ha egy másik nagy szerepéből csen el-el egy-egy elemet. (De itt most ezt megköszönjük Han Solo úrnak.)

Mégis a sztori beemelése a nácik uralta érába mutatja a legjobban az átgondoltságát a filmnek. Ők köztudottan legendás kincsek után kutattak és rajongtak a misztikus dolgokért. Egy vállalkozó kedvű kincsvadásznak pedig nem is lehetnének jobb ellenfelei, mint Hitler csatlósai. Marion, mint a szerelem tárgya mulatságos és komoly pillanatokat képes egyszerre lopni a filmbe. A két segítőtárs pedig mindig tudatosítja bennünk, hogy nem kell aggódni, ha éppen feszültre fordulna a helyzet. Mert bár alapvetően komoly témával operál a film, ha nem ilyen laza köpenybe lett volna burkolna, most biztos, hogy nem írnánk és olvasnánk róla. Nagyon-nagyon kellett, hogy Spielberg jót akarjon játszani. Feszes és szórakoztató film, amelyben minden képkocka a helyén van és egyetlen pillanatot sem érzünk feleslegesnek.

 

 

1. Jurassic Park, 1993

 enhanced-14020-1407861668-13.jpg

Sokáig olyan harmadik-negyedik helyezettnek véltük a dinoszauruszos filmet, ám az a fajta kevertsége a filmnek, amellyel mindenkit a fotelba tud szegezni az első helyre repítette. Mit is értünk kevertség alatt? Hát azt, hogy durva és vérengzős, mégis sikerül könnyednek és családiasnak maradnia, ezzel biztosítva, hogy a felnőtt és a gyermeki közönséget is magával ragadja. Aki elmélkedni szeretne, az is megtalálja a helyét, hogy vajon helyes-e 65 millió éve kipusztult állatokat feltámasztani, és kordában lehet-e őket tartani. Ian Malcolm kijelentése, miszerint a természet mindig utat tör magának a film jelmondata is lehetne. Ezek a kérdések, és ahogy pro és kontra érvek mentén elő vannak adva, mindenkit azonnal gondolkodóba ejtenek.

Mindeközben gyönyörködhetünk a soha nem látott élőlényekben, amelyek 22 év után is hibátlanul néznek ki, és a legtöbb mai CGI technikával létrehozott szörny elbújhatna mögöttük. Az adrenalin is többször az egekbe szökik olyan már-már legendás jelenetek révén, mint a T-Rex autó döntögetése vagy a raptorok vadászata a konyhában. A karakterek frappánsak, a sztori kidolgozott, és eszünkbe sem jut, hogy csak alibiként vannak jelen, hogy dinoszauruszokat csodálhassuk, és hogy aztán tudjanak kit megenni.

A Jurassic Park egy ritka film, amelyben mindenki megtalálja a magának való érdekességet 5-től 100 éves korig, és még azon is túl. Legfőbb erénye mégis az, hogy újra és újra meglehet nézni, mert mindig tartogat valami újabb felfedezni valót.

 

Írta: Baranyai Petra és Erős László

 

Ti egyetértettek velünk? Ne fogjátok vissza magatokat, és osszátok meg a ti top listátokat, hogy egyetlen fontos film se maradjon ki e gazdag életműből!

 

Aki még nem tette volna, kövesse a blogot, vagy nyomjon egy like-ot itt a Facebook oldalra még több Cinema Top 10 listáért!

A bejegyzés trackback címe:

https://cinematop10.blog.hu/api/trackback/id/tr348123030

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

The reaper 2015.11.29. 17:21:58

A top 3-ba simán befért volna a Ryan közlegény megmentése. És az, hogy a 10-es listáról lemaradt, az elég nagy hiba. Nálam az abszolút 1. helyen van.

mojoking77 2015.11.29. 18:20:53

Vilagos, hogy szubjektiv blog, de aJUrassic Park az ELSO??????????????????????????????????????????????
A t. szerzo ugye keso huszoneves, akinek gyermekkora legmeghatarozobb filmelmenye a fenti alkotas.
Segitek, ha szubjektiv nezzuk Spielberg eddigi alkotasait, nem hogy a laegjobb, de a legjobb 15-20-ba sem nagyon fer bele.Nezz utana nyugodtan barmelyik globalis film ranglistan :)

taffer 2015.11.29. 18:42:46

@The reaper: Én is féltem ezzel a filmmel kapcsolatban, de megnyugodva látom, a szerző kitűnő ízlésről tanúskodva teljesen lehagyta a listáról. Nincs még egy ilyen hazug és értelmetlen amcsi propagandafilm, mint a Ryan közlegény. És az a legszomorúbb, hogy a partraszállással adva lett volna a lehetőség egy kitűnő filmhez is (az első pár perc valóban lenyűgöző), de hogy mi értelme volt egy ilyen hazug, és háborús szempontból is teljesen nonszensz történetet mögé keríteni, az egyszerűen érthetetlen. Még hogy azért szerveznek meg egy valaki megmentésére egy privátkommandót, és azért áldoznak be érte egy csomó katonát, hogy az anyukája ne szomorkodjon, mert a tesói már elestek a fronton?? De a csúcs mégis az, mikor az a pár balek végre felkutatja azt a hülyegyereket, mire még egy amcsi hazafi nyáladzást is végig kell hallgatni, miszerint ő ezek után nem megy sehova, neki itt a helye a bajtársak között... még most is kinyílik a bicska a zsebemben, pedig már régen láttam.

jürgen baromartz 2015.11.29. 19:13:08

végzet temploma: pfhejj.
jurisícs park: pfhöjj.

a schindler vége gusztustalanul giccses. örülök, hogy legalább a ryan közlegény megmentése nincs a listában, mert az meg elejétől a végéig giccses és ostoba.

pamut 2015.11.29. 19:22:42

Spielberg az egyik legnagyobb rendező, de már túl van a pályája csúcsán. A Jurassic Park volt talán a legjobb filmje, az brutál jó film, egyből klasszikus lett, jogosan van az élen, de azóta egyre gyengébbeket csinál.

A Schindler listája a maga ügyes módján hatásvadász, ami általában természetes, de egy ilyen témánál nekem kicsit visszatetsző. Valószínűleg más se tudta volna jobban megfilmesíteni, nagyon-nagyon nehéz téma, alig (vagy sehogy?) sem bírja el a filmvásznat, eddig még nem láttam ezt a témát igazán jól feldolgozva. Mondjuk ettől még örülök hogy elkészült, olyan világban élünk hogy amiről nincs film azt a népek nem is tudják hogy létezik, és Schindler bőven megérdemli hogy megfilmesítették.

A Kapj el ha tudsz nálam sima bukás, nem értem miért került fel, erőltetett vacak, elfelejtendő kínos baki az életútban.

Amúgy nagy kár hogy egyre gyengébb filmeket csinál (állítólag a kapzsiság ment az agyára, már nem érdekli a film csak a lóvé) mert csakugyan Hollywood koronázatlan királya volt. De hát így is több jó filmet csinált mint szinte bárki.

ensorcelant 2015.11.29. 19:29:49

Számomra a Különvélemény és Az A.I. volt az utolsó nagy dobás. A Kapj el ha tudsz sem volt rossz, de ott a két szinészzseni miatt. Az Indiana Jones trilógia folytatását viszont sosem fogom megbocsájtani neki!

agarik 2015.11.29. 19:45:28

időrendben:
1) Párbaj (71)
2) Cápa (75)
3) Harmadik típusú találkozások (77)
4)Az elveszett frigyláda fosztogatói (81)
5) E.T. (82)
6) Kapj el ha tudsz (02)
7) Különvélemény (02) - a film ezer sebből vérzett, de a rendezés elvitte
7) Indiana Jones és a kristálykoponya... (08)

Említhetnénk még az IJ 2-3-at, de az egykaptafa.
Említhetnénk a Temrinált, de az Tom Hankstől jó, nem a rendezéstől.
Említhetnénk a Sitter Litániját, de az csak egy pénzügyi gondokkal küszködő oscarvadász giccs, ami ráadásul félrevezeti az információszegénységben élő nézőt.
És kereshetnénk még amíg van hely, de ha csak közepes dolgokat találunk (The Colour Purple stb.), akkor minek?

Btw, a Jurassic Park 1? Abból a szériából csak a 3 volt jó. Valószínűleg mert Spielbergenek semmi köze nem volt hozzá!
A fickó a '80-as években volt a csúcson. Azóta max. producerként érdemes említeni.

Alhazred 2015.11.29. 20:28:49

félve jegyzem meg, de én bírtam a münchent is

netrunner71 2015.11.30. 07:34:54

Az első helyezetten én is meglepődtem.
Ha már a listára felkerült filmeket kellene minősíteni, a sorrendbe a Jurassic Park a 10. lenne.
Azt követhetné a Különvélemény (bár itt lehetséges, hogy a jó öreg Tom Cruise volt aki miatt nem szerettem ezt a filmet).
A Párbaj pedig helyet cserélne a Schindler listájával.
Ez persze csak az én véleményem.

inebhedj - szerintem 2015.11.30. 09:53:25

Én a Világok Harcát tenném első helyre (Spielberg TOP 1).

Nem a világ(ok) legjobb filmje, de egyszerre mégis két ember munkásságának csúcsa, akiknek ezenkívül említésre méltója nincs: Cruise és Spielberg.

A többi helyezést viszont megszüntetném, Spielberg összes többi filmje legfeljebb a vasárnap délután a tévé előtt alvós szintet éri el, ami toplistához kevés.

Spielberg számomra egy egészen fantasztikus jelenség, egy valószínűtlenül túlértékelt rendező, aki elképesztő szerencséjének köszönhetően jó időben volt jó helyen, mondhatni korát megelőzően feltalálta az Asylum stúdiót. Persze nincs ezzel semmi baj, amíg nem akarjuk da Vinci-nek látni a Charlie Hebdo-t.

szepipiktor 2015.11.30. 10:07:49

Fogadjuk el, hogy a lista magánvélemény!
De kihagyni a Harmadik típusú találkozások (1977), a Meztelenek és bolondok (1979) és a München (2005) remekeket - és belerakni az ET-t... - csak azt jelzi, hogy a szerző valójában nem a filmek mondanivalóját, értékeit fogta fel, hanem csak a trendi, marketingalapú szarságokat!
A liftes listája például - hiába remek - propagandafilm, ugyanakkor a brian közlegény kimarad?
A szerzőnek - talán a kora miatt? - nem érték a Meztelenek és bolondok?
Az ET a szint, miközben nam tartja méltónak a felsorolásra a Harmadik típusú találkozások-at???
Persze az is elgondolkodtató, hogy a Párbaj jó, de olyan klasszikus, mint a A nap birodalma említésre sem méltó...
De OK, fogadjuk el a listát, hiszen minden hasonló "rangsor" a rangsorolót minősíti és nem a műveket!

Void Bunkoid 2015.11.30. 11:05:01

Az elveszett frigyláda fosztogatói igazából nem "stílusteremtő", voltak már kalandfilmek előtte is, igazából annyiból "újító", hogy Spelberg annyira piszok hatásosan pakolta össze a kardozós-szandálos, a Haggard-féle misztikus szafarizós, a westernfilmek, és a családi vígjátékok legjobb elemeit, ráadásul annyira pörgősen - és nagyon végletes, de mégsem ripacs karakterekkel, hogy ez volt az első olyan kalandfilm, amit valóban olyan volt végignézni, mint egy f*sza képregényt végiglapozni.

A mai képregényadaptáció marvelfilmek tanulhatnának belőle.

Balt 2015.11.30. 11:25:48

@The reaper: Igen, a Ryan is klassz, de ha már csaponghatunk, a Harmadik típusú találkozások, a Meztelek és bolondok, vagy éppen a Világok harca is mind-mind megállja a helyét a maga műfajában. Én kedvelem a I. Jones filmeket (abból is a 2.-at is), de talán luxus mind a hármat szerepeltetni a top 10-ben, a Cápát talán kihagynám - elismerve a műfajteremtő mivoltát -, a JP-ot ugyanígy, az ET helyett meg jöhet a 3. típusú vagy a Világok harca.

Balt 2015.11.30. 11:35:53

@taffer: OK, propagandafilm, vagyis emlék az 50.(?) évfordulóra a még élő résztvevőknek, és persze benne van a sematikus "jó amerikai (és más), gonosz német" sztereotípia, de azelőtt még nem ábrázolták a háborút ennyire testközelből. (Talán a Híd túl messze van hozza még a mércét két évtizeddel korábbról.)

martineden 2015.11.30. 19:47:44

@pamut:,, A Kapj el ha tudsz nálam sima bukás, nem értem miért került fel, erőltetett vacak, elfelejtendő kínos baki az életútban. "..Tudod,pofonok es izlesek.Szerintem kifejezetten jo film,tobbszor megneztem es meg fogom is.