CinemaTop10

A legjobb James Bond filmek

2015. október 30. - CinemaTop10

 007-evolution.jpg

A világ legszebb női, a legdrágább karórák, páratlan szakértelem szinte minden területen, harcművészetekben való jártasság, menő kütyük, a legújabb divat elmaradhatatlan képviselete, az Aston Martin és persze a vodka-martini. És persze, hogy James Bondról van szó. Egyébként gyorsan jegyezzük is meg, hogy meglepően kevésszer fogyaszt vodka-martinit. Inkább a jó borok fogynak, mint ahogyan az Aston Martin sem állandó szereplő. A 007-es garázsában azért akad még más dögös autó is.

Ide, s tova már 53 éve megkerülhetetlen karaktere a filmvilágnak James Bond, és a fentebb említett néhány elem elengedhetetlen volt a siker kiépítésében, amely az igazi playboy képével lett megfejelve, aki előtt nincsen leküzdhetetlen akadály, tartozódjon a világ bármelyik pontján. Ráadásul Bond mindig megtestesítette a kor aktuális férfiideálját is, ezért lehet megfigyelni, hogy ha új színész ölti magára a szmokingját, akkor nem csak a saját személyiségét viszi bele óhatatlanul a karakterbe, hanem bizony azon évek eszményképét is, amelyben a film készül. Sean Connery így lett a végtelenül macsó, Roger Moore a hedonista, Pierce Brosnan a mindig elegáns, még a víz alatt is meg kell igazítani a nyakkendőt típus (lásd. a „A világ nem elég” című filmet), és Daniel Craig a látszólag kemény és tapló, de valójában az érzéseivel viaskodó figura. Összefoglalva a megújulás és a kor elvárásaihoz való igazodás jellemezte és jellemzi is e filmeket. Talán ebben fedhető fel a siker titka, és talán ezért nem tudjuk megunni az újabb és újabb kalandokat.

Jövő héten pedig itt az új mozi, úgyhogy, aki mindenképpen szeretne készülni rá, de nem tudja a 24 már elkészült film közül melyikkel hangolódjon a "007 Spectre: A fantom visszatér" című epizódra, annak ez a kis lista most segítségére lesz. Lássuk a Cinema Top 10 szerinti legjobb James Bond filmeket, amelyeket egy igazi rajongónak látnia kell!

 

  1. Dr. No, 1962

 dr_no_uk_cinema_poster.jpg

A legelső James Bond film, amely egy kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel tarkított, de már 53 éve sikeres sorozatot indított el a legendás Sean Connery főszereplésével. Persze még nem beszélhetünk esetében egy kiforrott stílusjegyekkel bíró tipikus Bond moziról, de a hallhatatlansághoz vezető első lépcsőfokot remekül veszi, tele emlékezetes pillanatokkal. Az ember valósággal beleborzong, amikor Connery először ejti ki a filmtörténelem legtöbbször elhangzó bemutatkozását, és ez csak egy a végtelenül sokszor ismételt elemei közül a filmnek. Gondoljunk csak az első Bond lány, Ursula Andress felbukkanására a habokból. Azóta is rendesen megy a másolása.

Természetesen mindezek mellett kapunk egy kellően egoista ellenlábast, egy kellően nagyszabású, világot fenyegető tervvel, remek akciójeleneteket, és egy legendás zenei témát is itt hallhatunk először. Azt hiszem ennél többet nem is kívánhatunk elsőre.

 

  1. Halálvágta, 1985

 affiche-dangereusement-votre-a-view-to-a-kill-1985-8.jpg

Az utolsó Roger Moore főszereplésével fémjelzett Bond mozi, amely méltó tisztelgés az általa megformált titkos ügynök előtt. Röviden, kellően komolytalan, de éppen ezért szeretjük Moore Bondját, a hedonizmus megtestesítőjét, aki addig élvezi az életet, amíg lehet. Ebben ismét a hölgykoszorú segít neki. Szépen sorban jönnek a hölgyek egymás után (szám szerint 4!), Bond pedig ki is próbálja az ágyat mindegyikükkel, aztán el is felejti őket. Két ágyba bújás között azért megcsillogtatja a szakértelmét a borokról, lovas futamon vesz részt, lövöldözik az Eiffel toronyban, tűzoltóautóval hasít az utakon, végül pedig a sorozat legemlékezetesebb összecsapásában számol le a Golden Gate híd tetején az ellenfelével. Oh, és ki is ez az ellenfél? Hát az ezúttal is zseniális Christopher Walken, akinek a jelenléte határozottan emeli a film színvonalát, némi komolyságot csempészve a légies könnyedségbe, amely remekül áll eme kalandnak.

 

  1. Az aranypisztolyos férfi, 1973

 manwiththegoldengunbritishquadhz.jpg

Az általános vélekedés az egyik leggyengébbnek tartja Roger Moore második moziját a sorozatban. Na, de ez nem a mi véleményünk! Először is azért nem, mert Bond ezúttal egy briliáns bérgyilkossal veszi fel a harcot, akit nem más alakít, mint a nagyszerű Christopher Lee. A Scaramanga névre hallgató férfi egy aranypisztollyal végez az áldozataival, és a soron következő úgy tűnik éppen a mi kedvenc titkos ügynökünk lesz. Persze ezt Bond nem hagyja szó nélkül.

A történet teljesen rendben van. Vicces, kalandos, változatos és nem ülepszik le, ahogy elvárható egy Bond mozitól. A gyönyörködtetésről pedig az egzotikusabbnál egzotikusabb helyek gondoskodnak Marokkótól Thaiföldön át a Dél-kínai-tenger csodálatos szigeteiig. És ha már a gyönyörködésnél tartunk (elsősorban a férfi közönség), az aktuális Bond lány szinte végig bikiniben látható. Igen, túlcsordul a jóság. Határozottan túlcsordul, ahogy Moore filmjeitől megszokhattuk.

 

  1. A világ nem elég, 1999

 the_world_is_not_enough_theatrical_poster.jpg

Pierce Brosnan harmadik Bond mozija a mindenből a nagyobb és hangosabb elvén készült el, akárcsak az Aranyszemet követő valamennyi filmje. Azonban míg a „A holnap markában” és a „Halj meg máskor” csúnyán összeroskad a giccses látványvilág oltárán, addig jelen mozi egészen szépen lavíroz a karakterek, az akciók és a történet között. Ha megnézzük e hármast, elmondhatjuk, hogy a sztori egy igazi James Bond filmhez illő. Sok extra dolgot nem tartalmaz, de egy olyan csavar van benne, hogy az ember percekig csak szájtátva mered a vászonra. Az akciójelenetek kimondottan ötletesek és szédítő gyorsaságban peregnek, nem spórolva semmit a pirotechnikán, és éppen addig feszítik őket, amíg még rá lehet fogni, hogy talán a készítők hallottak valamit az úgynevezett gravitációról.

Ami viszont abszolút a film mellett szól, azok az aktuális szereplői. A gonoszok és a Bond lányok, akik úgy lemossák Brosnant a színről, hogy már-már el is lehetne róla felejtkezni. A prímet egyértelműen Sophie Marceau viszi, aki újra értelmezi a Bond lány és a Bond gonosz fogalmát. Teszi mindezt kitörő lelkesedéssel, az egyik legemlékezetesebb alakítást hozva a sorozat történetében. A másik Bond lányt alakító Denise Richardsnak nem jut akkora szerep, mint Marceaunak, de még így is sikerül neki Bond egyik legjobb partnerévé válnia. Robert Carlyle hideg kirázós alakítását az egykori KGB ügynök szerepében pedig nem lehet visszaadni írásban. Az ő hármasuk, valamint a történet remek fordulata jogosítja fel jelen filmet, hogy helyet foglaljon a legjobb tíz között.

 

  1. Őfelsége titkosszolgálatában, 1969

 on_her_majesty_s_secret_service_uk_cinema_poster.jpg

Az egyetlen film, amelyben George Lazenby ölthette magára a szmokingot. A rajongók és a kritikusok körében egyaránt a leggyengébb Bondot játszó színészt köszönthetjük a személyében, bár nem értem, hogy miért. Való igaz, hogy nincs olyan kisugárzása, mint Connerynek, viszont ha a színészi kvalitásokat nézzük, semmivel sem rosszabb. Legalábbis a 60-as évekbeli tapasztalataikat tekintve. Egy szó, mint száz Lazenby tisztességesen hozza a magát minden helyzetben feltaláló playboy figuráját. Egyáltalán nem rossz, ahogyan a film sem.

Sokszor emlegetett mondás, hogy egy főhőst egy jó gonosz tesz naggyá, és ez itt valóban igaz. Mindenki kedvenc nyomozója, Kojak, jobban mondva Telly Savalas a legemlékezetesebb Bond gonoszok között szerepel, a maga helyekben berendezett főhadiszállásával együtt, ahonnan a hajmeresztő tervét kívánja végrehajtani. Na, és ahol Bondot csupa szépséges hölgy kényeztet, amelyet ő annak rendje és módja szerint ki is használ, remek pillanatokat szerezve nem csak magának, hanem nekünk nézőknek is.  

A film egyik felejthetetlen főszereplője azonban maga a havas hegyvidék, ahol a sztori nagy része zajlik. Szerencsénkre a benne rejlő lehetőségeket maradéktalanul kihasználták a készítők. A síelős jelenet, a bobos üldözés, vagy a havas utakon való autóshajsza fergeteges tempót kölcsönöznek a filmnek, miközben az ökölpárharcokról sem felejtkeznek el. Ez utóbbiak a korábbi filmekkel szemben realisztikusabbnak hatnak, és csak hab a tortán, hogy milyen jól verekszik Diana Rigg, mint a jelenlegi Bond lány.

Aztán azt se felejtsük el, hogy olyant láttunk ebben az epizódban, amelyet James Bondtól koránt sem várnánk, és amely egy valódi drámába fordul, hogy sokkolva meredjünk a legördülő stáblistára. Már csak ezért is helye van a listánkon. Tessék csak megnézni, és megbizonyosodni róla!

 

  1. Oroszországból szeretettel, 1963

 from_russia_with_love_ver3_xlg.jpg

A második Bond kaland leginkább a „Dr. No” fokozásaként értékelhető, de ez nem jelenti azt, hogy rossz mozival állnánk szembe. Sőt, a sorozat egyik legjobbját köszönthetjük benne, főleg azért, mert a készítők ügyesen finomították azokat az eszközöket, amelyeket az első részben bevetettek, és már arra is kaptak visszajelzést, hogy mit is várnak el a nézők egy Bond mozitól. A végeredmény pedig egy lendületesen és gazdag, igazi hidegháborús 007-es kaland lett.

Elsősorban Sean Connery színészi kvalitásai ragyognak fényesebben a vásznon, de mint lejjebb majd láthatjuk volt még hova fejlődni. A kötelező Bond lány szerepében ezúttal Daniela Bianchit láthatjuk, akinek elődjével szemben már valamivel több funkció jutott a filmben annál, minthogy bikiniben szaladgáljon. A legnagyobb elismerés azonban az ellenfeleket illeti. Az elsőre nyugdíjas nagymamára hasonlító Rosa Klebb ezredes gyorsan nyilvánvalóvá teszi, hogy sem nyugdíjas, se nem nagymama, és olyat verekszik Bonddal, hogy csak, na. A másik ellenlábast alakító Robert Shaw pedig már egy évtizeddel Spielberg "Cápa" című klasszikusa előtt is tudta, hogyan hozza rá az emberre a frászt egyetlen pillantásával. Összecsapása Bonddal a finálé felé robogó vonaton a film egyik legemlékezetesebb momentuma.

Muszáj még kiemelni a fantasztikus isztambuli hangulatot, és a stílusteremtő főcímdalt, amely ettől a filmtől kezdve lett elmaradhatatlan tartozéka a Bond moziknak.

 

  1. Skyfall, 2012

 54980_315511041879832_1892179996_o.jpg

A legkomorabb és a legsötétebb Bond mozi, amely olyan, mint egy művészi színdarab. Ez pedig nem is véletlen, ugyanis az a Sam Mendes vette kezébe a gyeplőt, aki főleg a színház világában jártas. Ennek köszönhető, hogy sok esetben már-már valóban művészi elemeket vonultat fel a film, nagyon stílusossá és szemet gyönyörködtetővé téve az egészet. Itt pedig külön meg kell dicsérnünk a csodálatos fényképezést. A borongós skót tájak például lélegzetelállítóak. De még sem ez a film legnagyobb erőssége, hanem a karakterek. Daniel Craignek szenvedő, gyenge oldalát ezúttal sokkal hangsúlyosabbá kellett tennie az eddigi irányításmániás, kissé tapló énje mellett. Judi Dench M-jének is el kell engednie a határozott nő karakterét, hogy megmutassa, tud kínlódni, akárcsak Bond. Javier Bardem gonosza, pedig ha nem is a sorozat legjobbja, de az biztos, hogy a legizgalmasabb és legsokoldalúbb antagonistája. A hármuk között működő dinamika biztosítja a film motorját és lendületét, amely remekül kidolgozott akciójelenetekkel és nagy ívű sztorival egészül ki, miközben Bond múltjából is sokkal több részletet tudhatunk meg. Kedves Sam Mendes, hasonlóan nagyszerű filmet várunk a hamarosan debütáló Spectre-től is.

 

  1. Aranyszem, 1995

 goldeneye_uk_cinema_poster.jpg

Martin Campbellnek igencsak össze kellett szednie magát, hogy hat év kihagyás után újra érdekesé tegye Bond figuráját. Szerencsénkre a feladatot szinte tökéletesen oldotta meg, elhozva nekünk Pierce Brosnant, mint a 007-es ügynököt. A siker záloga itt elsősorban maga Brosnan volt, aki bevonta karakterébe Dalton zordságát, Connery macsósságát és Moore lazaságát, de eközben nem felejtkezett el arról sem, hogy új színt is kölcsönözön neki. Így kaptuk meg a mindig tökéletesen elegáns, könnyed és egyben kemény Bondot.

Brosnan mellett azonban még egészen sok mindent írhatunk a film javára. Ugyanis nagyon ügyesen játszik rá a hidegháború felbomlására (ez volt az első Bond mozi, amely a rendszerváltás után készült) és a számítástechnika tér nyerésére, mintha egy letűnt és egy feltörekvő világ között kívánna hidat emelni. Aztán Sean Bean személyében előhúz egy olyan antagonistát, aki mindent tud Bondról és a brit titkosszolgálatról, mivel annak korábbi ügynöke volt, így valóban komoly veszélyt jelentve főhősünkre. Sean Bean élvezettel is hozza a figuráját, ez látszik rajta, ám helyenként meg-megbicsaklik a forgatókönyv apróbb hibái miatt. Pedig simán lehetett volna minden idők legjobb Bond gonosza. Na, mindegy. (Oh, és lehet tippelni, mi lesz a karakterének a sorsa!)

De tényleg vissza a lényeghez, mert a filmben jut idő némi romantikára, és igazán merész akciójelenetekre is. A tankkal való száguldozás az orosz utcákon például felejthetetlen, főleg úgyhogy sikerül lezúzni egy általam szívből gyűlölt Ladát is. Ugyanez igaz a kezdő jelenetre és a fináléra is, így alkotva egy feszes tempójú akciófilmet, amelyben minden kötelező Bond elem megtalálható kimondottan ötletes megvalósításban. Elég csak arra gondolni, hogy mekkora izgalmakat tud okozni egyetlen toll. És akkor nem szabad elfelejtkezni Tina Turner rendkívül stílusos betétdaláról sem.

Ha valamiért elmarasztalható a film, az a bátortalansága az újítás terén. A Bond érzést csúcsra járatja, de nem igazán van mersze megújítani. Talán kicsit több merészséggel és újító szellemmel az első is lehetne a listán, de így csak a dobogó harmadik helyét foglalhatja el. Azt viszont megérdemelten.

 

 

  1. Casino Royale, 2006

 casino_royale_2_uk_cinema_poster.jpg

A Bond filmek antitézise Martin Campbell második rendezése a franchiseban, amellyel újra megadatott neki a lehetőség, hogy a megtépázott hírű titkos ügynök kalandjaiba új életet leheljen, és tette mindezt ezúttal is sikeresen. Míg az Aranyszem egy megállás nélküli akciófilm lett, addig a Casino Royale egy rideg thriller. A rideg jelzőt pedig tessék hatványozottan érteni, mert a film mindet képkockáján nyoma van. Az új Bond, Daniel Craig olyan akár egy darab kő, az atmoszféra rettentő depresszív, az akciók kegyetlenek és durvák, az aktuális Bond lány (itt helyesebb a nagy betűs NŐ jelző), Eva Green pedig a végletekig kiismerhetetlen, s szinte megfagyaszt a pillantásával. Mindezen elemek azonban abszolút a film javára válnak, és felrázzák az egész Bond univerzumot, megszabadítva a rengeteg giccstől és pucc parádétól, amelyek Pierce Brosnan utolsó mozija alatt rakodtak rá. Teszi mindezt olyannyira, hogy még egy vodka-martini sem fogy el, helyette van dupla whisky és egy követhetetlen összetevőkből álló spéci koktél. (Pincér legyen a talpán, aki ezen utóbbi ital rendelését fel tudná venni rendesen, ahogyan Bond előadja a pókerasztalnál.)

Maga a történet fő csapása ezúttal egy póker játszma körül forog, amelyet Bondnak meg kell nyerni, hogy a Mad Mikkelsen által életre keltett Le Chiffre a fődíjból ne tudja visszafizetni a maffiának az elvesztett pénzt, így leplezve le őket. A film legjobb jelenetei szerencsére pont a pókerasztalnál zajlanak, ahol egy-egy pillantás vagy jól időzített beszólás révén szinte hasítani lehet a feszültséget. Mindezek tetejébe pedig kapunk egy Bond eredet sztorit, amelyben végig nézhetjük Őfelsége ügynökének első, hát... finoman szólva sem szép gyilkosságát. És még arra is fény derül, miért is bánik úgy a nőkkel Bond, ahogyan bánik.

A Ian Fleming első regényét alapul vevő mozi már érett a hivatalos elkészítésre. Martin Campbell pedig olyan pókerarccal keveri a kártyákat, majd teszi le az asztalra a Royal flush-t, hogy mi nem tudunk egyebet tenni, mint a második legjobb Bond filmnek kikiáltani a Casino Royalt.

 

  1. Goldfinger, 1964

 gold-590x442_png_crop_rectangle3-large.png

A harmadik Bond film, amely a hardcore rajongók körében megkérdőjelezhetetlen elsőbbséget élvez, és ezzel nem nagyon lehet vitatkozni. Hogy miért is nem? Legfőképpen azért, mert minden benne van, amiért imádni lehet egy Bond mozit. Olyan stílus elemek egész sorát vonultatja fel először a sorozat történetében, amelyek az ezt követő filmeknek mértékül szolgáltak. Van itt minden, amitől - gasztronómiai kifejezéssel élve - összefut az ember szájában a nyál. Megalomán, aranyra éhes és karizmatikus gonosz tevő, Goldfinger, aki talán az egész franchise legjobb gonosza. Továbbá lövöldözésekkel tarkított autósüldözés, arannyal beszórt női test, nővel verekedő Bond, pofátlan csábítások, és még egyszer, mert nincs jobb jelző rá, Sean Connerynek pofátlanul jól áll Bond szerepe, ebben az epizódban nyújtva legjobbját. Na, és akkor még nem is említettük a kis termetű, de bivalyerős, kalapját dobáló ázsiai ellenlábast, aki egy szót sem szól az egész filmben. Kivéve persze annyit, hogy „aaahhh,” de ez egy cseppet sem ad komikus színt a karakternek. Sőt ettől igazán félelmetes. Végül feltűnik a legendás DB5-ös Aston Martin is minden földi jóval felszerelve, illetve egyéb pofás kém cuccok, hogy minden helyzetben Őfelsége kedvenc ügynökének a segítségére legyenek, hála az örökké zsémbes Q-nak. Kell ennél több?

Persze, hogy kell, mert ezek keveset érnének egy remek sztori nélkül, amelyben Goldfinger Amerika aranykészletét kívánja radioaktív anyaggal beszennyezni, hogy az használhatatlan legyen, ilyen módon pedig a sajátját értékelve fel a piacon. Igazán grandiózus terv, amelynek a megakadályozása pont egy Bondot kíván, aki teszi mindezt emlékezetes és stílusteremtő jelenetek egész során át, ezzel vívva ki az elsőbbséget a mi listánkon.

 

Ti, egyetértettek a listával? Alább, illetve a Facebook oldalon ti is megoszthatjátok a kedvenc Bond filmjeiteket.

Ha pedig még nem tettétek volna, nyomjatok egy like-ot a Facebook oldalra még több Cinema Top 10 listáért!

A bejegyzés trackback címe:

https://cinematop10.blog.hu/api/trackback/id/tr98029860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kuoni pásztor (törölt) 2015.11.07. 14:31:43

Az origon is van egy lista a legrosszabb Bond film cimmel. Kb. Ugyanez a lista.

CinemaTop10 2015.11.07. 23:04:56

@Kuoni pásztor: Az Origos lista szerint egyik Bond film sem ér semmit. :)