CinemaTop10

Top 10 képregényfilm

2016. március 23. - CinemaTop10

A héten Batman Supermannel karöltve beveszi a mozikat, hogy egy újabb gigászi szuperhősfilmmel gazdagodjon a világ. Idén Deadpool már bizonyított, és lehengerelt mindenkit. Reméljük, hogy ez a két titánnak is sikerülni fog, és nemcsak azért, mert jól cseng a nevük, hanem mert egy remek filmet kapunk. Aztán a sor szépen folytatódik, mivel idén még jön egy újabb X-Men kaland, Amerika Kapitány is újra beköszön a rebootolt Pókemberrel, és hadd ne soroljam, hogy még kiket láthatunk. Talán ez a túlzásba vitt képregényfilm gyártás megárthat, ám a közönség – vagyis mi – nem mutatjuk jelét, hogy beleunnánk az újabb és újabb akció kavalkádokba. Főleg úgy nem, hogy az elmúlt években egyre igényesebb filmek kerültek a vásznakra ebből a sajátos műfajból. Lentebb most ezek közül szemezgettem.

 

A sötét lovag, 2008

mpw-34756.jpg

Mivel is kezdhetném a listát, mint Christopher Nolan klasszikus alkotásával, amelyet egyszerűen nem lehet megunni. Újra és újra látni kell, mert mindig tartogat valami felfedezni valót. Kevés helyen szokták kiemelni, de véleményen szerint a legnagyobb erőssége a filmnek a bizonytalanság és a kétely egyre magasabb szintekre való emelése. Emlékszem, amikor először láttam, képtelen voltam eldönteni, hogy ki-kivel van, kiben lehet megbízni, ki és mit akar tenni, és legfőképpen miért, mindez olyan megvalósításban, ahogyan azt csak a legnagyobb thrillerek tudják. Váratlan minden pillanatában. A zseniális színészi alakítások, illetve a precízen működő történet pedig már csak a habot jelentik azon a bizonyos tortán.

 

Amerika Kapitány: A tél katonája, 2014

cap_2_poster.jpg 

Általában keményem szidják a Marvelt, mert egy fajta biztonsági játékot űz, ugyanis nem igazán mer átlépni egy bizonyos határt, hogy stílusos és maradandó filmeket gyártson. Nem tagadom, emiatt én is fenntartásokkal kezelem ezeket a mozikat. Na, de a fanyalgóknak üzenem Amerika Kapitány második kalandjának a megtekintését, amely egyszerűen kirobbanó. Meglepően agresszív, s szinte már azt érzed, hogy a saját csontod törik el, miközben ütik-verik egymást az ellenfelek a vásznon. Közben sikerül megidézni a legjobb kémfilmeket és thrillereket egy Marvelhez mérten feltűnően komoly filmben, amelyhez kiválóan asszisztál a borongós, szürkés színvilág. Ráadásul olyan emlékezetes jelenetekkel van tele a film, mint amikor Kapitány beszáll a liftbe, majd egyre többen és többen lépnek be melléje, hogy aztán… Na, de nem lesz itt spoiler. A lényeg, hogy az emlékezetességet azért éri el a film, mert azokat a labdákat, amelyeket feldobott, le is csapja, még pedig durván.

 

Pókember 2, 2004

 spider-man_2_poster.jpg

Sam Raimi Pókember trilógiájának második darabja a főhős belső vívódásait helyezi a középpontba. A kérdés, hogy Peter Parker Pókember legyen, vagy Peter Parker. Bár ennek a kérdésnek az eldöntése történeti elemek tekintetében nem tartalmaz semmi extrát sem, mégis sikerül kellő érzelmi intenzitást adni a belső küzdelemnek, köszönhetően Tobey Maguirenek, aki itt teljesít a legjobban. Ennél fogva eme rész a leginkább karakter orientál, amely határozottan a film előnyére válik. Igaz, emiatt lassú is a történetszövés, ám ne feledjük, hogy a metró tetején lezajló párviadal az egész trilógia legötletesebb és legintenzívebb akció-szekvenciája.

 

Batman: Kezdődik, 2005

 batman_begins_poster6.jpg

Christopher Nolan első Batman kalandját először nem értettem. Talán egy leletnyivel megelőzte a korát, talán Batman megtépázott hírneve játszott ebben szerepet, vagy az, hogy fajsúlyos sztárok nélkül forgott a Sötét Lovag új kalandja, de tény és való, kezdetben senki sem volt elájulva a filmtől. Második, még inkább a harmadik megtekintés hozta meg a film számára a megérdemelt sikert, és vált nyilvánvalóvá, hogy ezután már nem lehet úgy képregényfilmet készíteni, mint eddig. A sötétség, a komorság, az intelligens gonoszok, a főhős lelki harcai és a realisztikusság csontig hatoltak. Pontosan ez a váltás volt szükséges ahhoz, hogy fel legyen rázva az egész műfaj. Bár Bryan Singer X-Men filmjei indították útjára ezt a fajta komoly ábrázolást, mégis Nolan járatta csúcsra az elemeit és használta ki őket. Ám amiért a legfontosabb ez a Batman mozi, az, az hogy a film valóban Batmanről szól. Nincs Joker vagy Bane vagy Pingvin, akik ellopnák előle a showt. A sztár itt Batman egy szokatlanul intelligens eredettörténetben.

 

A csodálatos Pókember, 2012

the_amazing_spider-man_theatrical_poster.jpeg 

Ha már eredettörténet, akkor itt egy másik remekül sikerült szuperhős bemutatkozás. A Sam Raimi filmek után öt évvel újra indított Pókember sorozat első darabja egy sokkal összetettebb fellépést szánt a közkedvelt hálószövőnek. Nem sikerült elérnie azt a fajta intelligenciát, amelyet Christopher Nolannek Batmannel, ám így sem lehet okunk a panaszra. Ezúttal nem csak a véletlen, hanem a tudomány és Peter Parker apja is kellettek ahhoz, hogy megszülessen Pókember, mindez pedig kellő alapossággal lett megmagyarázva. Ugyanakkor a karakterek és a köztük működő kémia adják a film legerősebb pontjait. A tragikus sorsú ellenlábas, aki még egyfajta pótapaként is funkciónál Peter életében, vagy az új szerelem Gwen Stacy személyében rendkívül erős érzelmekkel itatják át a történetet, éppen elkerülve, hogy itt-ott giccsbe fulladjon. A Pókember szemszögéből rögzített felvételek, ahogy egyik felhőkarcoló tetejéről a másikra himbálódzik pedig még ma is lélegzetelállítóak.

 

X-Men: Az eljövendő múlt napjai, 2014

x-men_days_of_future_past_poster.jpg 

Na, ez volt a film, amelynek sikerült megszerettetnie velem az X-Men univerzumot. Köszönhető ez elsősorban Michael Fassbender Magnetojának, aki valami eszméletlen karizmával bír a vásznon, ahogyan ide-oda dobálja a stadionokat és a mindenféle fémmel bíró tárgyakat. Nem mellesleg a történetvezetés is kimagasló, mert egyszerű. Ez furcsán hangozhat, de az időutazás témájával viaskodó film nagyon könnyen belezavarodhatott volna a saját maga által szőtt időhurokba, ám ez szerencsére nem történt meg. A bonyolult történetet ugyanis sikerült puritán nyelvezetre lefordítani. A szereplők éppen csak annyi információt közölnek velünk, annyi feltétlenül szükséges, hogy mindent megértsünk, miközben a történet felülír egy komplett trilógiát, hogy új mederbe terelje az eseményeket. A mutánsok és az emberek közötti határ, a másság elfogadása pedig itt sejlik fel talán a leghangsúlyosabban. Oh, és Higanyszál jelenetei valóban a legkreatívabbak.

 

Superman, 1978

superman-1978.jpg 

Tény, hogy Superman  híre és közkedveltsége megkopott az utóbbi években, ám legelső mozis szereplése máig egy megkerülhetetlen darab. Minden ízében epikus, fantasztikus dallamok csendülnek fel John Williamsnek köszönhetően (itt most eltekintünk a Star Warsos áthallásoktól), és Christopher Reevere mintha ráöntötték volna Superman szerepét, és ezt nem a nosztalgia mondatja velem. Ha akarnék, akkor se tudnék belekötni.

 

Hangya, 2015

ant-man-poster.jpg 

A Hangya egy tipikus Marvel film, és nem több. Egy világot uralni akaró gonosz (mert ugye világot uralni király dolog), olcsó poénok, kiszámítható történet, nem túl mély karakterek és a szokásos CGI áradat. Tényleg semmi meglepő. Miért is van itt akkor ezen a listán? Azért mert végre egy Marvel film, amelynek ezek az elemek pofátlanul jól állnak! A karakterek imádnivalóak, mert egy pillanatra sem akarják magukat komolyan venni. Ennélfogva az olcsó poénok felértékelődnek, és én úgy szórakozok a filmen, mint az összes eddig Marvel filmen együttvéve. Így pedig már egyszerűn nem számít a kiszámítható történet és a gyenge ellenlábas. Végre egy ízig-vérig szórakoztató film, amely nem feszül a komolyság látszatától vagy a túlzott Rober Downey Jr. szájából elhangzó viccektől. Ha szórakoztatni szeretnének a Marvel fejesei minket, akkor tessék ilyen filmeket készíteni.

 

Batman, 1989

 batman-1989-original.jpg

Nem és nem. Mielőtt bárki is kiakadna, hogy miért szerepel egy újabb Batman a film a listán, leszögezem: nem Batman a kedvencem. Egyszerűen Tim Burton Batman víziója olyan elementáris erővel bír, hogy egy ilyen listáról nem maradhat le. A film gótikus és komor képei rögtön rabul ejtik a nézőt, arról nem is beszélve, hogy ez a torz látványvilág milyen jól passzol az eltorzult lelkű főhős világához. Ha pedig már főhős, nálam egyelőre Michael Keaton az igazi Batman, de lehet, hogy Ben Affleck ezt módosítja. Persze Jack Nicholson Jokerre mellett nem lehet elmenni szó nélkül, aki csak fokozza ezt az abnormális világképet. Magát a történet is dicséret illeti, ugyanis túllép a nyolcvanas évek szokásos akciófilmjein, komoly motivációkkal és mondanivaló ruházva fel a mozit. Manapság például sokat vacakolnak a hősök eredettörténetével. Nos, Tim Burton ezt egy flashbackben elintézte, mégis mindent érteni Bruce Wayne indítékáról, hogy miért is lett ő Batman. Egyszerű, de hatásos.

 

Az Acélember, 2013

20160216060522_manofsteelfinalposter.jpg 

Az úton-útfélen szidott és dicsért film nálam az utóbbi kategóriába esik. Nem tagadhatóm le, hogy David S. Goyer forgatókönyvíróként katasztrófa, vagy, hogy a tőmondatok mennyire idegesítőek, vagy, hogy a CGI helyenként bántóan megbukik, mégis a filmnek sikerült a majdnem lehetetlen: elhozta Supermant a XXI. században, és ez mindenképpen dicséretet érdemel. Ugyanis a karakter történetéből igen nehéz bármi valóságosat és hihetőt is kihozni, ám ez megtörtént. Ehhez pedig az alapanyag radikális átértelmezésére volt szükség. Ezzel kapcsolatban minden meg van magyarázva, sőt a háttérben olyan komoly dolgokra hívják fel a készítők a figyelmünket, mint a szabad választás joga, a genetikai kísérletek vagy a manapság népszerű szlogen, hogy találd meg életed célját. Mindenképpen többszöri megtekintést igényel a film, hogy értsük, és hogy el tudjunk rajta gondolkodni.

Képek forrása: itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt.

2016 legjobbnak ígérkező filmjei

Az év első munkanapjai a kutatások szerint a legutáltabbak közé tartoznak. Ez persze érthető is. Megettük a bejglit, kibontottuk az ajándékokat, együtt voltunk azokkal, akik fontosak nekünk, és még egy nagy buli is belefért szilveszterkor. Csoda ha senki sem akar visszamenni dolgozni? Na, de mielőtt mi is depresszióba esnénk emiatt, filmrajongóként azért lesz mire várnunk ebben az évben is. Így pedig máris jobb színben tűnnek fel az első munkanapok.

Az ez évi első posztomban ezért mi mást is vehetnénk sorra, mint 2016 legjobbnak ígérkező filmjeit. (Már amire szerintem érdemes lesz oda figyelni.) A legfőbb szempontom az volt, hogy az adott filmet még ebben az évben valahol bemutassák. Lássuk is őket!

10. Star Wars: Rogue One

rogueone_cast.jpg

Nem merném magamat túl nagy Star Wars hívőnek vallani, de az előzmény és az eredeti trilógia közötti időszakban játszódó, igazi old-school-nak ígért történet még az én érdeklődésemet is felkeltette a messzi-messzi galaxis újabb szelete iránt. Bátor vállalkozás lesz, az biztos, mert a fő trilógiák keretein kívül fog mozogni, ennélfogva olyan dramaturgia fordulatokat is megléphetnek az alkotók, amelyeket nem féltétlenül tennének meg az alap filmekkel. Hogy csak egy példát mondjak, amely nagyon is epikus lenne: a Halálcsillag tervrajzait ellopni készülő teljes csapat feláldozása nagyon is merész lenne. Persze nem tudok és nem is akarok elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy két nagy kedvencem fogja játszani a főszerepeket, nevezetese Felicity Jones és Mads Mikkelsen. Már csak miattuk meg kell váltani a mozijegyet a filmre.

9. Inferno

inferno.jpg

Hihetetlen nagy rajongója vagyok Dan Brown regényeinek, ezért az Inferno című munkájának a feldolgozása nem maradhat le a listáról. Amit én várok: legyen olyan lendülete, mint az Angyalok és Démonoknak volt, és egy olyan jól összerakott története, mint a Da Vinci-kódnak. Az igazi viszont mégiscsak az lenne, ha egy olyan formájú filmet kapnánk Ron Howard rendezőtől, mint a Rush vagy az Apolló 13. Akkor ki lehetne nyitni a pezsgőt.

8. Csend

silence-movie-2016-liam-neeson-scorsese.jpg

Martin Scorsese filmjei mellett soha sem lehet elmenni szó nélkül. Ezúttal két jezsuita pap történetét dolgozza fel, akik a 17. századi Japánban próbálják az erőszak közepette terjeszteni a kereszténységet és megtalálni a mentorukat. Jó hír, hogy Scorsese mintha reneszánszát élné az utóbbi években. Filmjeit megint ellepték a kísérletezgetések és a bátor húzások, elég csak a Wall Street Farkasára és remek megoldásaira gondolnunk. További jó hír, hogy Liam Neeson végre visszatalált a filmművészethez a tucatszámra gyártót akciófilmjei után. Neki itt van a helye! Adam Driver és Andrew Garfield karrierjének pedig szintén jót fognak tenni a komolyabb vizek. 

7. Öngyilkos osztag

suicide-squad-movie-cast.jpg

Jobban vártam ezt a filmet, amíg ki nem derült, hogy PG 13-as korhatár-besorolást kap. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne rendben a film, de azért mégis! Egyrészt a történetben a legelvetemültebb DC képregényes gonoszok fognak egy csapatot alkotni, hogy megmentsék a világot. Bűnözök, gyilkosok, pszichopaták, tolvajok és hasonló köztiszteletben álló polgárok. Másrészt a kemény, férfias filmjeiről híres David Ayer rendezi a mozit, akinek a neve garancia a magas korhatár-besorolásra. De azért bizalmat szavazok neki így is, mert az első előzetes hozza azt a hátborzongató és komor hangulatot, amiért imádom a rendező filmjeit.

6. X-men: Apokalipszis

x-men-apocalypse-759.jpg

Be kell valljam, hogy soha sem voltam elragadtatva az X-men szériától, egészen a legutóbbi epizódig. Az eljövendő múlt napjaival ugyanis sikerült elérnie a készítőknek, hogy méltó rangra emeljék a történetet. Kiváló alakítások, egy jó, de nem túl bonyolult történet, frappáns poénok, és nem utolsósorban volt tétje az egésznek. Na, és a stáblista utáni lehengerlő kis jelenet kapásból felcsigázta az érdeklődésemet a folytatás iránt. Ennek a résznek a jogán vélem úgy, hogy az Apokalipszis nem fog csalódást okozni.

5. A függetlenség napja: Feltámadás

resurgence-590x330.jpg

Nem tudom, ki hogy van vele, de nálam a világpusztítós, UFO-s filmek etalonja a "A függetlenség napjának" első része. Ha most azt nézzük, hogy egy FILM, amely 1996-ban készült, akkor rendben van a maga "tudományossága," szórakoztatni is tud, és sikerül elérnie a grandiózusságot. A folytatásban nyilvánvalóan ez utóbbit próbálják meg túlszárnyalni, ismerve a mai Hollywood-t. Persze nincs ezzel semmi baj; mások a trendek ma, mint akkor voltak. De én személy szerint bízok egy legalább ugyanolyan jól összerakott történetben, mint az első rész esetében. Ha ez sikerül, szerintem egy remek nyári blockbuster-t fogunk kapni.

4. Amerika Kapitány: Polgárháború

entire-captain-america-civil-war-script-leaks-online-480652-2.jpg

Nem is szeretném letagadni, hogy nekem a Kapitány a kedvenc szereplőm a Marvel Univerzumából. Ráadásul ezúttal a képregények egyik legjobb története elevenedik meg a vásznon, a legendás Polgárháború, amely teljesen új vizekre viheti a Filmes Univerzum fősodrát, nem mellesleg a hírek szerint elég komolyan fel is vezeti a két részre bontott Bosszúállók 3-t. De, ami miatt a leginkább érdekes lesz, az az, hogy a Kapitány és Vasember egymásnak ugrik. Mivel a zseniális Tél Katonáját rendező Russo testvérek vették kezükbe újfent az irányítást, így nem tartom valószínűnek, hogy kihagyják az ebben rejlő potenciált. Le kell csapni a lepattanókra, mert a Tél Katonája is éppen ezért sikerül olyan jól. De a lényeg: drámai és borongós történet várok. És persze az újdonsült Pókembert.

3. Szenilla nyomában

disney-pixar-finding-dory.jpg

A Pixar stúdió filmjei közül a Némó nyomában volt az egyik legnagyobb kedvencem. Báj, lendületesség, remek dialógusok, és az a teljesen őrült alapelgondolás jellemezték a történetet, amelyet csak a Pixar-os srácok és csajok tudnak kitalálni. Egy bohóchal átszeli a Csendes-óceánt, hogy megtalálja egyetlen fiát; zseniális. Már csak azért is, mert a halaknak azért elég sok utódjuk van, de most ne váltsunk át biológusba. A film, mint címéből is kitűnik, Szenillára, a kissé lökött halacskára fog fókuszálni, akinek megismerhetjük a saját történetét. Elvileg a nemes üzenetet sem marad el, ami szintén fontos összetevője a Pixar filmeknek, ugyanis a készítők fel kívánják hívni a figyelmet a bálnák számának csökkenésére. Nos, ha megközelítőleg olyan jó lesz, mint az első rész, azt hiszem meg is lesz a 2016-os esztendő legjobb animációs filmje.

2. Batman Superman ellen: Az igazság hajnala

batmanvsupermanheader.jpg

A képregények két legikonikusabb karakter fog egymásnak feszülni először a mozivásznon, és már csak ezért helye van a listán. Zack Snyder vizuális orgiája nyilvánvalóan újfent elsöprő lesz. David S. Goyer koncepcióját az Oscar díjas Chris Terrio pofozta ki, szóval talán ezúttal nem csak tőmondatokban fognak beszélni a szereplők, mint az Acélemberben. Ben Affleck az előzetesek alapján kissé változatosabb játékot fog produkálni, mint azt általában teszi filmjei többségében. (Oh, és igenis jó Batman-nek tűnik.) Jesse Eisenberg parádés Lex Luthor-nak néz ki. Amy Adams és Jeremy Irons pedig minden filmnek emeli a színvonalát, amiben csak benne van. Sorsdöntő alkotásról van szó, ugyanis ha jól sikerül, beindulhat a masszív DC Filmes Univerzum. Ellenben ha bukik, nos, az komoly anyagi fiaskóval fog járni, és sok DC filmet nem igen láthatunk majd a közel jövőben. De szerencsére az előzetesek biztatóak, melyek egy komplex történetet ígérnek remek alakításokkal.

1. A visszatérő

logo_fektetett_1.jpg

Mint óriási Leonardo DiCaprio rajongó, nem is tehetnénk más filmet a lista elejére, csak a "A visszatérőt." Hála az égnek sokáig nem is kell várni az év legjobbjának ígérkező filmre, mert január 8-án világszerte elstartol. (Igaz szűk körben már karácsony óta látható, de mi most ezzel nem foglalkozunk.) A rendező a zseniális Alejandro González Iñárritu, akinek már előzetesen oda adták újra az Oscar díjat. A csodálatos képekért Emmanuel Lubezki felel, szóval hosszú és elragadó snittekben ezúttal sem lesz hiányunk. Színész fronton DiCaprio mellett Tom Hardy próbál meg majd olyan érthetetlen tájszólással beszélni, hogy csak na. Mindkét színész esélyesnek tűnik, hogy számtalan díjjal gazdagodjon a szezonban. Legyen úgy! Mi pedig remélem, el leszünk varázsolva.

Ti melyik filmet várjátok az idén a legjobban?

Képek forrása: itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt.

Top 10 karácsonyi mozi

Az év legszebb időszaka következik, amikor fenyőfa és frissen sült bejgli illata száll a levegőben. Ilyenkor összegyűl a család apraja-nagyja, hogy megajándékozzák egymást, hogy egy jót beszélgessenek, ám egy idő után, ha már kifogynak a szóból, leülnek a televízió elé, és válogatni kezdenek a „varázsdobozban” a számtalan karácsonyi film közül. A választás azonban nem könnyű feladat, főleg akkor nem, ha tényleg jó hangulatú és szórakoztató darabot szeretnének választani, amelyben a család minden tagja megtalálja a magának valót.

Ezért most az alábbi listával szeretnék tíz filmet a figyelmetekbe ajánlani, amelyeket nyugodtan elő lehet venni ezekben a napokban. Hagyományos, családias, vicces és mindenekelőtt karácsonyi témájú filmek következnek.

(Mivel tényleg hagyományos karácsonyi mozikat vesszünk sorra, előre is bocs, de a Die Hard most kimarad, ahogyan a Halálos fegyver is, illetve a többi extravagáns, nem éppen tipikus ünnepi film is. Őket majd egy másik listán vesszük szemügyre.)

 

10. Polar Expressz, 2004

kemek_plakat.jpg

A Polar Expressznek legalább az első ötben kellene végeznie, ha nem lenne benne a filmben a vonatra utolsónak felszálló kisfiú, Billy. Az alkotóknak vele sikerül elérniük, hogy majdnem tönkrevágják az egész filmet. Hihetetlenül idegesítő, ahogyan szánalmas módon keveri a bajt maga körül, és ennek még a tudatában sincsen, például az ajándékához való ragaszkodásával. A többiek nem győzik magyarázni neki, hogy később megkapja a Mikulástól, de csak azért sem teszi vissza a zsákba. Hűha! Egyetlen gyenge pontja, de az nagyon nagy. De ha ettől eltekintünk, akkor egy mély mondanivalóval bíró karácsonyi filmet kapunk a hit valódi erejéről, amely azért nem árt, ha van így az ünnepek táján. Ráadásul sikerül egy kedves köntösbe is öltöztetni az egész filmet, így kerülve el az ünnepi mozik szokásos giccs áradatát. Gyermekeknek és gyerekeseknek kötelező darab!

 

9. Tapló Télapó, 2003

bad-santa-movie-poster-2003-1020431306.jpg 

Kicsit rezget az a bizonyos léc a faragatlan Télapó esetében, ám akármennyire is mocskos szájú a film és főhőse, rendkívül szórakoztató és megkapó, így nem maradhat le a listáról. Billy Bob Thornton zseniálisan hozza a részeges, léhűtő, semmivel sem törődő fickót, aki abból él, hogy évről évre kirámolja a bevásárló központokat, ahol Mikulásnak öltözve boldogítja a gyermekeket. Nekem személy szerint többször is könnyes lett a szemem a nevetéstől ezt az alakítást látva. Nem éppen szokványos a karácsonyt egy ilyen ember szemén át láttatni, de működik, és ez a lényeg. Némi karakterfejlődésre is futja a jó poénok mellett egy gyermek segítségével, aki a helyes út irányába tereli hősünket. Végül nem is lesz felmentve a bűnei alól, hogy valami szép üzenetet is nyújtson a film. De egyébként minden konvenciót felrúg, és ezért olyan ellenállhatatlan. Azért kisgyerekekkel ne nézzük meg.

8. Fehér karácsony, 1954

 white-christmas-movie-poster-1954-1020143863.jpg

Egy musical listán mindenképpen egy előkelőbb helyett foglalna el a Fehér karácsony, ám itt most csak a nyolcadik hely jut neki. Címével ellentétben ugyanis a karácsony csak az első és az utolsó percekben üti fel a fejét, ám akkor olyan igazi, hagyományos ünnepi hangulatot kapunk minden idők egyik legjobb karácsonyi számával a legendás Bing Crosby előadásában, amelynek köszönhetően minden ilyen top listán biztosítja a helyét. Mozgalmas, ízig-vérig szórakoztató darab fantasztikus táncjelenetekkel tarkítva, amelyekről alig hiszed el, hogy kivitelezhetőek. Nagy kár, hogy ma még hasonló filmek sem készülnek Hollywoodban. Mindenképpen nézzétek meg!

 

7. Holiday, 2006

the-holiday.jpg 

Iris és Amanda a világ két különböző pontján él. Miután mindkettőjükkel kiszúrt a pasija, úgy döntenek, hogy házat cserélnek az ünnepekre. Egyetlen céljuk van, hogy elfelejtsék a férfiakat, ám a sors mást tartogat a számukra. Sok meglepetést sajnos a mi számunkra azonban nem tartogat a film. Úgy fél óra után már tudni lehet ki kivel fog összejönni, mégis az egész történet olyan akár egy édes cukormáz. Iris angliai háza mintha csak egy mesebeli kuckó lenne, főleg amikor erre még a hóesés is rájátszik. Cameron Diaz továbbra is inkább a jó nő, semmint a jó színésznő, de itt kimondottan imádni való. Kate Winslet is hozza szokásosan kifinomult alakítását némi kis szeleburdisággal, akárcsak Jude Law. Talán egyedül Jack Black az a személy, aki meglep minket. Eddigi szerepeihez képest Miles karaktere szokatlanul komoly, de abszolút jól áll neki. Jó is lenne őt még ilyen szerepekben látni. De egy szó, mint száz: a Holiday bájos és meghitt film; éppen olyan, amilyen egy igazi karácsony.

 

6. Hull a pelyhes, 1996

jingle-all-the-way-poster.jpg 

Nincs karácsony vásárlás nélkül. Arnold Schwarzenegger erre csak az utolsó pillanatban jön rá, a mi legnagyobb örömünkre. Kedvenc terminátorunk küldetése ezúttal egy akciófigura beszerzése a fia számára, ám szenteste napján ez már koránt sem egyszerű feladat. Eszméletlen poénok és szituációk során követhetjük végig így Schwarzenegger erőfeszítéseit, ahogyan próbál a nyomába eredni a Turbo-Man névre keresztelt játéknak, és itt bizony semmi sem számít és semmi sem szent, se ember, se senki. Csak a feladat. A film nemcsak kritika az ész nélküli karácsonyi vásárlásról, hanem egyben megnézhetjük, hogy mire nem hajlandó egy apa, hogy visszaszerezze a fia bizalmát és szeretetét. De mint végül kiderül, nem biztos, hogy a legmenőbb akciófigura kell ehhez, hanem csak egy kis szeretet és odafigyelés. Igazi karácsonyi üzenet.

 

5. Aludj csak, én álmodom, 1995

while-you-were-sleeping-sandra-bullock-movie-poster.png 

Nemcsak szigorúan karácsonykor ajánlott Sandra Bullock ezen filmje, hanem úgy általában ebben a két hetes ünnepi periódusban bármikor megnézhető. A film ugyanis karácsony előtt veszi fel a történet fonalát, amelyet egészen az újévig vezet, természetesen a szeretet ünnepén és a szilveszteren keresztül. A sztori szerint a főhősnő, Lucy egy véletlen folytán belecsöppen egy család életébe, akinek a tagjai azt hiszik, hogy a kómába esett fiúk menyasszonya. Már ez is elég izgalmas lenne, ám egy váratlan fordulattal betoppan a kómába esett férfi testvére, akiben Lucy felfedezi a fehér lovagot. Innentől kezdve aztán hazugság hazugságot követ, lehetetlenebbnél lehetetlenebb helyzetek váltják egymást, és mi ezeken roppantul jól szórakozunk. Hamisítatlan romantikus film, amelyben Sandra Bullock ismét bizonyítja, hogy Hollywood egyik legbájosabb színésznő. Már csak ezért is javasolt elővenni a filmet.

 

4. Az élet csodaszép, 1946

its-a-wonderful-life-poster-682x1024.jpg 

Az egyik legnagyobb karácsonyi klasszikus a James Stewart főszereplésével készült film. A történet szerint főhősünk, George Bailey szeretné valóra váltani az álmait. Ő többre vágyik, mint egy átlagos ember. Melyikünk ne tudna vele azonosulni? Azonban az élet minduntalan közbe szól, és George-nak nem adatik meg, hogy világot lásson, amelyre úgy vágyott, helyette viszont férfiasan vállalja a felelősséget mindenért, amit az élet az útjába sodort. Ellenben az évek során felgyülemlett feszültség egy szentestén kirobban belőle, amikor az egyik munkatársa elveszít nyolcezer dollárt. George, hogy mentse a menthetőt, arra készül, hogy eldobja az életét, mert az életbiztosítása fedezné a kárt, ám ekkor egy angyal rádöbbenti, hogy milyen is lenne a világ nélküle, ő nélküle, aki mindenkinek segített egész életében. A segítség pedig soha sem marad viszonzatlan, pláne nem szenteste. Gyönyörű történet arról, hogy mire vágyunk, és eközben mit ad nekünk az élet, és hogy a nehéz körülmények ellenére sem szabad elfelejtkeznünk embernek maradni.

 

3. Igazából szerelem, 2003

c5822a0ffebf24670a2eb05941dd9d2f.jpg 

Nem egy ismerősömtől hallottam már, hogy karácsonykor kötelező jelleggel megnézik eme filmet. Valamikor régen még én is láttam, de már csak foltokban emlékeztem rá, így most a barátok buzdítására elővettem. Sok mindent nem vártam tőle, csak egy könnyed sztorit, és kész. Nos, tényleg légies a történet, sőt egyszerűbb már nem is lehetne. A karakterek sem bonyolultak, nagyjából lehet tudni, hogy kinek mi lesz a sorsa, mégis végtelenül emberiek és igaziak, és éppen ez a film legnagyobb erőssége. Nem misztifikálják túl őket, hagyják, hogy szabadon játszanak, miközben csetlenek, s botlanak, viaskodnak az érzéseikkel, hogy végül egy-egy frappáns fordulattal beérjenek a célba. Lehetetlen nem választani közülük egy kedvencet, akivel azonosuljunk, akiben kicsit magunkat látjuk. Valódi, szórakoztató, vicces és érzelmes. Egy karácsonyi filmhez pedig több nem is kell.

 

2. Reszkessetek betörők! I-II, 1990/1992

home-alone-movie-poster-1990-1020269039.jpg 

A filmek, amelyeket ha nem adnak le karácsonykor, kitör a népharag és mindenkit elsodor. Az RTL Klub idén sem meri meglépni, hogy Kevin nélkül teljenek el az ünnepek, és van egy olyan érzésem, hogy ebből komoly hagyomány fog kikerekedni. De ez véletlenül sem jelent rosszat, mert egyszerűen igazi bensőséges karácsonyi hangulata van a filmeknek köszönhetően elsősorban a család fontosságának a hangsúlyozásával. Egyébként nem szeretek egy kalap alá vonni folytatásokat, mert attól azok még különálló filmek, de itt most eltekintek ettől, mert lényegében a két mozira egyetlen filmként is lehet tekinteni. Csupán egy különbség van közöttük, hogy a második epizódban egy családi ház helyett New York városa lesz a csatatér, amúgy tényleg minden ugyanazt a sémát követi. Kevin először is egyedül marad, amelyet piszkosul élvez. Nem sokkal később aztán feltűnik a mozivászon legjobb betörő párosa, hogy némi extra bevételre tegyen szert. A két fél konfrontálódik, majd a végén egy-egy legendás összecsapásban mérik össze erejüket. Emellett mindig akad egy magányos személy, aki ráébreszti Kevin-t a szeretett és a család jelentőségére, miközben ő maga is viszonozza a segítséget. Közben pedig jobbnál jobb karácsonyi dalok csendülnek fel, minden ünnepi köntöst visel, és megunhatatlan, rajzfilmes poénok sorjáznak. Tipikusan az a mozi, amelyet időnként tényleg újra és újra meg kell nézni.

 

1. Karácsonyi vakáció, 1989

christmas-vacation-movie-poster.jpeg 

Mielőtt még össznépi felháborodást váltanék ki azzal, hogy e helyen nem Kevin McCallister tanyázik, gyorsan meg is magyaráznám, miért is emelkedik a Griswold család fölébe, és így valamennyi karácsonyi film fölé is. Egész egyszerűen azért, mert végig a karácsonyról szól, annak minden szépségével és bajával. Ugyan ki ne álmodott volna már egy tökéletes karácsonyról óriási fenyőfával, rokonokkal, barátokkal és a legjobb fogásokkal? Nos, Clark Griswold igen, és ezért meg is tesz mindent, hogy egy valódi nagy családi ünnepé formálja a szentestét. Aztán ahogyan közeledik a jeles nap, gyűlnek az ajándékok, s érkeznek a rokonok, hát… minden a visszájára fordul. Ugyan kivel ne történt volna már meg, hogy ez meg az félre sikerült a nagy rohanásban? A családtagok összevesznek, a fenyőfa nem éppen méretes, a vacsora odaég, és még lehetne sorolni a gondokat. A film pedig pontosan erre épít, és a végletekig kihasználja az ünnepek körül adódó zűrzavarokat fergeteges poénokkal mutatva be, hogy bizony rögös út vezet a tökéletességig. De mi is ez a tökéletesség? Talán csak az, hogy nem kell a nagy fenyőfa vagy a fényárban fürdő ház, ha együtt lehetünk azokkal, akik a legfontosabbak nekünk.

Képek forrása: itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt.

Ti mit fogtok megnézni ezekben a napokban? Lentebb megoszthatjátok ti is a kedvenc karácsonyi filmjeiteket!

A Star Wars saga legjobb pillanatai

2000px-star_wars_logo_svg.png

Pár nap múlva beveszi a mozikat a Csillagok háborúja sorozat új fejezete, amelyet előre láthatólag egészen 2019-ig minden évben egy újabb és újabb követ majd. A jegy eladások már most rekordot döntöttek, és valóságos lázban ég a világ. Mondhatnánk a siker garantált. Pedig még hajdanán, úgy 1977 környékén kevesen bíztak abban, hogy egyáltalán meg fogja-e nézni bárki is az Egy új remény című epizódot, amely a várakozásokat felülírva Hollywood addigi történetének legsikeresebb filmjévé avanzsált. A rajongás onnantól kezdve töretlen George Lucas fantasztikusan egyedi és komplex univerzuma iránt, amelyet talán csak a Trónok Harca vagy Harry Potter tudhat még magáénak. A sötét és tartalmas múltja a történetnek, a gyermeki képzelettel életre keltett karakterek, a sajátos filozófia, a jó és a rossz örök harca mind-mind kellettek a halhatatlansághoz.

Mi most egy sajátos top listával szeretnénk kicsit betekintést adni ebbe a világba, hogy felidézzük a legjobb (vagy legrosszabb) pillanatait az egyik legmeghatározóbb filmes sorozatnak. Az Erő legyen velünk!

(Tényleg csak zárójelben. Ha valaki eddig egy messzi-messzi galaxisban tartózkodott volna, és fogalma sincsen arról, hogy mit jelentenek az olyan kifejezések, mint Erő, Jedi vagy Darth Vader - még az elképzelés is felháborító -, az csak saját felelősségre olvasson tovább. SPOILER minden mennyiségben!)

A legrosszabb karakter: Jar Jar Binks: Baljós Árnyak, 1999

jarjar-ft1.jpg 

Csak a miheztartás végett egy negatív kategóriát is raktunk a listára, mert nem bírjuk ki, hogy ne „méltassuk” pár szóban a hatalmas fülű és szemű Jar Jar Binks figuráját, George Lucas megbocsáthatatlan bűnét. Ostoba, egyáltalán nem vicces, és ellopja a játékidőt a sokkal érdekesebb és értékesebb figurák elől, miközben az ég egy adta világon semmi funkciója sincs a történetben. Felháborító! Na, ugorjunk is!

 

A legjobb soundtrack: Star Wars Main Theme: Egy új remény, 1977

ep4_ost.png 

John Williams e szerzeménye olyan, mintha valami távoli, mennybéli hang szólna, amelybe vidámság és ragyogás vegyül, miközben megbújik benne a katonai indulók motívuma is a Birodalmat prezentálva. Ez az a muzsika, amelyet rögtön mindenki felismer, még az is, aki életében nem látott egyetlen részt sem a Csillagok háborújából. Abban a pillanatban, ahogyan elkezded hallgatni, már repülsz is egy messzi-messzi galaxisba, hogy életed egyik meghatározó élményét szerezd meg. Nem csak a Star Wars, hanem Hollywood világának is megkerülhetetlen darabja.

 

A legjobb légi viadal: A Halálcsillag elpusztítása: Egy új remény, 1977

vlcsnap-2015-11-05-16h20m58s122.png 

A legjobb háborús filmek légi ütközeteit felelevenítő jelenetet elnézve nehéz elhinni, hogy a film 1977-ben készült. Az ember valósággal beleszédül az egymást kergető gépek párharcába, és beleborzong, amikor valakit kilőnek. Remekül megkomponált jelenettel van dolgunk, amely mindeközben a feszültséget is ügyesen adagolja, ahogyan egymás után fulladnak kudarcba a Halálcsillag elpusztítására tett kísérletek, hogy a végén egy váratlan segítséggel és a történet filozófiájának a kicsúcsosodásával győzedelmeskedjenek a lázadók a birodalmiak felett. Mert főleg ez utóbbi miatt felejthetetlen a jelenet, amikor nem csak Luke, de mi is megtanuljuk, hogy mi is az, az Erő, és azt, hogy érdemes benne hinni.

 

A saga legjobb története: Obi-Wan Kenobi története: Egy új remény, 1977

vlcsnap-2015-11-05-16h15m00s132.png 

Miután Luke és Obi-Wan találkoznak a Tatuinon, a különös idegen felfedi az ifjú előtt a köztársaság válságának a történetét. Nem egy túl bonyolult jelenet. A dialógusok is kicsit suták, mégis itt hallhatjuk először mi is az, az Erő, ki is pontosa Darth Vader, mi történt a Jedi lovagokkal és Luke apjával. Rögtön érezzük, hogy valami sokkal nagyobbról és átfogóbbról van itt szó, mint sem először gondoltuk. Valamiről, ami él és lélegzik, saját törvényei vannak és egy saját világa. Egy eddig ismeretlen univerzum kezd kibontakozni előttünk. Ennek a pár egyszerű mondatnak a hatására már égünk is a vágytól, hogy megismerhessük ezt a világot, mert bár furcsa és távoli, mégis olyan dolgok történek benne, amelyek nagyon is közel állnak hozzánk.

 

A legStar Warsosabb jelenet: A Halálcsillagról való menekülés: Egy új remény, 1977

vlcsnap-2015-11-05-16h18m36s239.png 

Nem a legjobb jelenet a saga történetében, na, de ebben a jelenetben van benne igazán minden, amiért imádni lehet a Star Wars eredeti trilógiáját, ezért nem tudtunk nem kreálni neki egy ilyen kategóriát. Hogy mi is van itt? Han Solo és Leia csípős veszekedései, birodalmi rohamosztagosok minden mennyiségben, menekülés-menekülés hátán futva és repülve, westernfilmekbe illő lövöldözések, trükközések és rejtőzködések, végül az egész meg van fejelve Darth Vader és Obi-Wan Kenobi legendás összecsapásával, ahol is először láthatjuk, milyen is egy igazi lézerkardos viadal. Mindezekhez pedig John Williams pazar muzsikája asszisztál. Egyedül talán csak a szemétpréselőben eltöltött perceket érheti kritika, amely megakasztja a jelenet lendületét, de ettől eltekintve úgy beránt mindenkit a világába, hogy többé már nem is ereszti el. Csak annyit mondhatunk rá: Príma!

 

A legjobb gonosz: Darth Maul: Baljós Árnyak, 1999

darth-maul_632eb5af.jpeg
 

Na, ezzel most biztos kiverjük nálatok a biztosítékot, de mi megvédjük az első epizód legjobb karakterét. Ami nagyon tetszik nekünk benne, hogy végig komolyan vehető. A szeméből valósággal árad a sötét oldalba vetett hit, és pontosan ez a féktelen hit teszi olyan félelmetesé és veszélyessé. Ráadásul semmi olyant sem csinál, amely elbagatellizálná a figuráját. Nem drámázik, mint Darth Vader, nem ripacskodik, mint a Sith Nagyúr, hanem teszi a dolgát profihoz méltóan a maga lehengerlő karizmájával. Rettentő nagy kár, hogy nem adtak neki több időt a filmben. Vétek volt így elpocsékolni, ám még így is elsöprő a jelenléte a vásznon. Darth Maul az a karakter, akivel nem szívesen akasztanánk össze a bajszunkat, vagy helyesebben a fénykardunkat.

 

A legjobb karakter: Harrison Ford/Han Solo: Eredeti trilógia, 1977-1983

han-solo.jpg 

Han Solo egyértelműen a Star Wars univerzum egyik legkedveltebb karaktere. Pimasz, remekül ért a nők nyelvén, minden helyzetből kivágja magát, és kiváló a humora. Bár zordnak mutatja magát, legbelül bizony aranyból van az a jóságos szíve, és akiket megkedvel, azokért bármire hajlandó. Ez utóbbival el is nyeri a szimpátiánkat, miközben néha-néha csóváljuk a fejünket, hogyan lehet valaki olyan önző, mint őt. De, ami a lényeg; egész egyszerű irtó menő!

 

A legjobb párbaj: Qui-Gon Jinn és Obi-Wan Kenobi vs Darth Maul: Baljós Árnyak, 1999

image.jpg

A két Jedi és a Sith Nagyúr tanítványának összecsapása egy fantasztikus jelenet egy egyáltalán nem fantasztikus filmben. Elsősorban remek koreográfiájának köszönheti ezt az elismerést, amely mérnöki pontossággal lett kivitelezve, ennek ellenére teljesen élethű, és nem bukkan fel benne a mesterkéltség látszata. Gyors, durva, ötletes, és egy percre sem ülepszik le. Ez utóbbira ugyanis komoly esély volt, mivel a harc meg-megáll, ám szerencsére sikerül eme pillanatokat mind feszültséggel, mind izgalommal megtölteni, ahogy Qui-Gon letérdel meditálni, vagy ahogyan Darth Maul ketrecbe zárt vadállatként járkál fel, s alá várva a folytatást. Látszik rajta, hogy valósággal ölni tudna a szemével, és ez nem is véletlen, mert olyan karizmával bír, amilyennel nem sok antagonista rendelkezik a Star Wars világában. A hatást csak fokozza John Williams „Duel of the Fates” című zenéje, amely gyorsaságával remekül passzol ehhez a sebes jelenethez. A be-bekapcsolódó kórus pedig gondoskodik arról, hogy túlvilági színezetet kölcsönözön a muzsikának és így a jelenetnek is, eszméletlen grandiózusságba öltöztetve az egészet. Na, valahogy így kell kinéznie egy igazi Jedi párharcnak!

 

A legjobb jelenet: „Én vagyok az apád.” Darth Vader vs Luke Skywalker: A Birodalom visszavág, 1980

esb1.jpg 

A nagy jelenet, amely családi drámává emelte a Csillagok Háborúja történetét katarzist és döbbenetet váltva ki mindenkiből, aki csak látta. Az ifjú Luke és Darth Vader összecsapása elsősorban nem kiváló koreográfiája miatt érdemel figyelmet, hanem érzelmi intenzitása véget, amelyet egy egyszerű, de annál sokkolóbb kijelentésnek köszönhet. Lukenak itt nemcsak fizikailag kell megküzdeni Vaderrel, hanem lelkileg is. A Sötét Nagyúr az Erő sötét oldalára csábítja, már-már fanatikus hévvel. Az egész film nagy hangsúlyt fektet arra, hogy érezzük Vader szimpátiával van Luke felé, maga mellett akarja tudni, de csak itt tudjuk meg ennek valódi okát. Ebben az okban pedig a jó és a sötét oldal közti élesnek hit határ egyszeriben felolvad, és nem marad más hátra, csak a bizonytalan jövő borongós végkifejletet hozva egy nagyszerű film befejezésének, olyan módon megvalósítva, ahogyan csak a legnagyobbak tudják.

 

A legjobb epizód: A Birodalom visszavág, 1980

empire-movie-poster-star-wars-empire-strikes-back-20604952-1369-2125.jpg

George Lucas nagyon bölcsen átengedte a stafétabotot egy érettebb rendezőnek a második rész esetében, valamint a forgatókönyvet sem egyedül vállalta. Ennek köszönhetően pedig egy borongós, mégis fennkölt epizódot kaptunk, amely gördülékenyen viszi új vizekre a megkezdett történetet, hogy kibővítse annak sokszínű univerzumát, ahol most minden az elválásról szól. Luke megkezdi saját útját, hogy Jedi lovag legyen, miközben Leila és Han felveszik a harcot a Birodalom ellen. Darth Vader kétségek között gyötrődik a múltja miatt, amely Luke személyében sejlik fel előtte. Feltűnik a színen Yoda, aki az Erőről tartott eszmefuttatásával tovább fokozza a Star Wars legendáját. Végül pedig a már fentebb is említett jelenetben kulminálódik az egész film, amikor is az űropera családi drámába torkollik, és mindenkit kétségek között hagy. Remekül rendezett, komoly téttel bíró film, amely epikus magasságokba emeli Hollywood történetének egyik legjobb trilógiáját.

                                                       Írta: Erős László és Sztányi Szabolcs

Képek forrása: itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt. Továbbá: Star Wars Episode IV: A New Hope. 20th Century Fox, 1977.

Számotokra melyek a Star Wars filmek legemlékezetesebb pillanatai?

Ha még nem tették volna, kövessétek a blogot, vagy dobjatok egy like-ot itt a Facebook oldalra még több Cinema Top 10 listáért és még több érdekességért!

A legjobb klasszikus Walt Disney rajzfilmek

waltdisneylogo.jpg 

Walt Disney kicsit mindenkinek mást jelent. Egyeseknek egy fantasztikus érzékel megáldott művészt, másoknak a mesét, megint másoknak az elsőrangú szórakozást. Az általa, majd halála után a neve alatt készített filmek, rajzfilmek mindenki gyermekkorát bearanyozták és aranyozzák még mindig. Ha még kicsi vagy, akkor most ismerkedsz velük. Ha már elmúltál olyan 20 éves, hát… meg van a kedvenc rajzfilmed, amely szent és sérthetetlen. Ha pedig már gyermeked is van, akivel esetleg most nézed újra ezeket a meséket, egészen más szemszögből tekintesz rájuk, és talán módosul a saját top listád.

Azon a listán nyilván rengeteg kedvenc helyet kap, ugyanis számtalan kiváló filmet köszönhetünk Disneynek, aki hatalmas utat tett meg a stúdiójával együtt a 20-as évektől napjainkig. A kezdetben folyton eladósodott álmodozó lassan jutott el a sikerig Mickey egér és Hófehérke révén. Majd halála után egy komoly válságba került a magára maradt stúdió, amely jóformán két évtizedig csak árnyéka volt saját magának a 70-es és 80-as években, hogy aztán egy komoly átszervezés és több évi munka után a csúcsok csúcsára érjen az úgynevezett Disney reneszánsz éveiben 1989 és 1999 között.

Nem mondom, hogy könnyű bármilyen listát is összeállítani ilyen meghatározó filmekről, úgyhogy senki se érezze megsértve a saját a kedvencét, így sokat gondolkodtam milyen szempontok szerint lehetne kiválasztani a legjobb tízet. Végül arra jutottam, hogy kritikailag kifogástalanak kell lenniük, amely alatt jól megírt történetet, stílust, pontosan megfogalmazott üzenetet és karakterfejlődést kell érteni. Mivel Walt Disney a legnagyobb filmes mesélő volt, igazi meséket kell látnunk, amelyek, mert Disney egyben a legnagyobb szórakoztató is volt, szórakoztatni is tudnak. Nos, e szigorú szempontok figyelembe vételével azt kellett megállapítanom, hogy nincs túlkínálat, mint amire számítottam. Igazából tíz film sem felel meg a 100%-os kritikai és szórakoztató/mesés faktornak. Ellenben az alább látható tíz film mindegyike maximálisan kielégíti valamelyik szempontot, és természetesen az első helyen végzők már mind a hármat. Köztük nincs is jelentős különbség, csupán annyi, hogy melyikük fokozza jobban e hármast.

Egyetlen fontos dolgot érdemes még tudni a listáról. Kizárólag a hagyományos, klasszikus rajzfilmek szerepelnek itt. Szóval a Pixar filmjei vagy a komputer animáció segítségével alkotott művek, mint a Jégvarázs ki vannak zárva. Őket majd egy másik listán, máskor nézzük meg. De most tényleg jöjjenek a legjobb klasszikus Walt Disney rajzfilmek!

 

10. Csipkerózsika, 1959

 original_sleeping_beauty_poster.jpg

Lélegzetelállítóan szép képeken keresztül követhetjük végig Csipkerózsika történetét, amely bámulatba ejtő szakértelemmel lett a vászonra varázsolva. Az impozáns animáció pedig nem is lehet véletlen, ugyanis a Disney az akkori legdrágább filmjét készítette el, de ezért cserébe egy olyan szín kavalkáddal átszőtt filmet festett, amely olyan akár egy gyönyörű festmény. Egyszerűen jó nézni, és végül már nem is tudott, hogy egy filmet nézel vagy egy festményt. A történet közben grandiózus magasságokba emelkedik, és lehet gyönyörködni és jól szórakozni. Demóna lopja a show-t mindenki elől a film egyik legszínesebb foltjává és az egyik a leggonoszabb Disney ellenlábassá válva. A kritikai oldal kissé meginog Csipkerózsika és a herceg elkapkodott románca miatt, de minden más bizonyítja, hogy ezt a filmet bizony valódi mesterek készítették.

 

9. Pocahontas, 1995

 5d8185e32aca887be3d05a6b947409da.jpg

A Disney reneszánsz egy meg nem értett darabja a bátor és okos indiánlányról szóló történet. A kritikusok teljesen jogtalanul bántják úton-útfélen, olyan dolgokért, amelyek egyszerűen nem illenek ide. Nem tetszik, hogy Pocahontas idősebb lett a valóságos alakjánál, hogy John Smith összetettebb lett az igazi John Smithnál, hogy a sztori pontatlanul követi a történelmi eseményeket, és még hosszasan sorolhatnánk ezeket a butaságot. Valóban igazak, csak ezek a kritikák elfelejtik, hogy egy filmmel van dolguk, amelynek nem feltétlenül az a feladata, hogy hitelesen adja vissza a történelmet, hanem az, hogy amit el szeretne mesélni, azt elmesélje. És hogy miről szólna a Pocahontas? Hát arról, hogy egy igazi nő megmutatja, hogy összefogással többre lehet menni, mint ellenségeskedéssel, és a különbségek nem állhatják útját a barátságnak és a szerelemnek. Pocahontasnak pontosan ezért kellett idősebbnek lenni, hogy a történet működjön, és bizony az működik is. Érett film, amelyet csak fokoz a rendkívül stílusos, éles formákkal és eleganciával dolgozó animáció. Egy remek szerelmi történet, amely inkább a felnőtteket szólítja meg, de nem felejtkezik el a gyermekek szórakoztatásáról sem.

 

8. 101 kiskutya, 1961

 one_hundred_and_one_dalmatians_movie_poster.jpg

Izgalom, cukiság és összetartás a tetőfokon Disney legkutyásabb filmjében. Az elvetemült Szörnyella de Frász kiskutyák bundájából kíván magának ruhát varrni, amihez kölykök tucatjait rabolja el. Szörnyella olyan szintű gyűlölet képes gyújtani, hogy legszívesebben az ember beugrana a filmbe és megtépné tollas haját. Horace és Jasper esetében nehéz eldönteni, hogy nevessünk vagy szánakozzunk a két lúzeren. Viszont a kutyusokért szurkolunk, és kis híján lerágjuk a körmünket izgalmunkban, hogy sikerül-e elmenekülniük. Ha fáznak, vagy ha éhesek azonnal rohannánk, hogy fedelet és ételt nyújtsunk nekik. De mindenekelőtt magunkhoz ölelnénk őket. Az érzelmeket magas fokon megdolgoztató film mindeközben karakteres mellékszereplők egész sorát vonultatja fel. Az animáció pedig a maga szögletes, elnagyolt, már-már durva kontúrjaival az egyik legstílusosabb Disney mesévé teszik a kutyás kalandot. Azon meg csak az ütődött kritikus gondolkozik el, hogy Roger és Anita, hogyan és miből fog etetni 101 kiskutyát, és hol fogja őket tartani, de ti ezzel ne is foglalkozzatok, csak izguljatok és szurkoljatok a kutyusoknak.

 

7. A Notre Dame-i toronyőr, 1996

 the-hunchback-of-notre-dame-1996-movie-poster.jpg

Az egyik legsötétebb Disney mese, amelyet valaha is készítettek. Nyomasztó és komoly, amely inkább az idősebbek számára tartogatja üzenetét az elfogadás fontosságáról. Mint már megszokhattuk egy Disney filmtől a karakterek nagyon kidolgozottak, de itt a gonoszt alakító Claude Frolló különösen kiemelkedő. Egyik oldalról gyűlöli a cigányokat, ragaszkodik a vallásos értékekhez, ám a másik oldalon ott van a csábítás Esmeralda, a cigány lány szerepében. Ez a viaskodás a testi vágyak és a tisztaság között, és ahogyan ez egy jellegzetes dal által és kifejező animáció révén be van mutatva, az egyik legösszetettebb Disney karakteré teszik a főbírót, és magát a filmet is.

A lenyűgöző animáció mellett sem lehet szó nélkül elmenni, amellyel Párizs és különösen a Notre-Dame megelevenedik. A katedrális egyszerre félelmet keltő, tiszteletet kiváltó, riasztó, mégis a menedéket és a reményt nyújtja egy őrült világban. Közben felsejlenek az igazi női értékek is, mint megannyi Disney rajzfilmben, amikor Esmeralda kimenti Quasimodot az őt kigúnyoló nép karmai közül a farsangi ünnep során, ezzel mutatva példát mindenkinek a nemesebb értékekből. Végül az egész történetet valami megfoghatatlan vallásosság és túlvilágiasság öleli, amelyet csak erősít a középkorias zene, helyenként igazán grandiózus hangokat megütve.

Nem könnyű darab a Notre Dame-i toronyőr, nem is elsősorban szórakoztató, de sokrétű, igazán súlyos témákat boncolgató film az emberi gyengeségről és gyarlóságról, és egyben az emberi nagyságról.

 

6. Hófehérke és a hét törpe, 1937

 snow_white_1937_poster.png

Walt Disney első és máig legnépszerűbb meséje, egy halhatatlan siker sorozat elindítója. A Hófehérke olyan szabályok és stílusok megteremtője, amelyek nélkül ma nem tudnánk elképzelni egyetlen Disney filmet sem. Elsősorban műfaji kevertségével éri el a sikert, hiszen a musical, a komédia, a dráma, a romantika, a kaland- és a horrorfilmek elmei mind-mind megtalálhatóak benne, egy tökéletes egyveleg alkotva egy végtelenül kedves történetbe csomagolva. Ám mégis a remekül megírt és megrajzolt karakterek viszik el a hátukon a filmet, főleg a hét törpe. Jellegzetességüket nemcsak a nevük fejezi ki, hanem bizony a film áldoz időt arra is, hogy megmutassa, miért is hívják úgy Morgót, ahogyan, vagy Vidort miért nevezik Vidornak, hogy a közönség kedvenc Kukát már ne is említsük. A gonosz királynő mindezek tetejébe minden idők legjobb Disney gonoszai közé lép, aki semmitől sem riad vissza, hogy a legszebb legyen e föld kerekén. Persze aztán ki lehet akadni azon, hogy a herceg miért viszi el Hófehérkét a törpéktől, miközben még csak meg sem köszönni nekik, hogy gondoskodtak a szerelméről, vagy, hogy a törpék miért élnek kirekesztve a társadalomból, de ezek semmit sem vesznek el a bájából. Szem nem marad szárazon, a rekeszizmunk keményen dolgozik, félünk és izgulunk, és valami olyasmit láttunk, amelyet tényleg úgy hívhatunk, hogy mese.

 

5. Pinokkió, 1940

pinocchio-movie-poster.jpg 

Ha a kritikai oldalról közelítjük meg Walt Disney második egész estés alkotását, akkor egy kifogástalan filmmel találjuk szembe magunkat, amely örök érvényű üzenetet fogalmaz meg a számunkra. Ennek a lényege az, hogy az élet mindig választási lehetőségeket kínál, és mi döntjük el, hogy egyiket vagy másikat választjuk. Ezek persze lehetnek rosszak, de lehetnek jók is. A film természetesen a helyes ösvény választására sarkall mindenkit, és elítéli a rossz, vagy inkább az egyszerű oldalt, amely a pénzt ígéri, de semmi többet. Ellenben a szeretet, a kitartás, a jóság és a bátorság mindig lehetővé teszik álmaink válóra váltását még akkor is, ha egy kis csillagfény is a segítségünkre van. A finoman szőtt szimbolika bemutatását rettentően hatásossá teszi Pinokkió ízig-vérig hiteles karaktere, aki egyáltalán nem hibátlan, és csetlik-botlik lenyűgöző utazása közben, hogy elérje célját, és igazi kisfiú lehessen. Mindezt pedig káprázatos animációval tárja a szemünk elé Disney, valamint egy remek mellékszereplő, Tücsök Tihamér segítségével.

Egyetlen egy hibája (már ha ez lehet hiba), hogy nagyon nehezen emészthető, és nem is igazán tud szórakoztatni. A kifinomultság, összetettség elnyomják a szórakoztató faktort, amely nem baj, de egy Disney mese esetében mégis csak elvárás. Gyerekeknek nem igazán ajánlott komplex tartalma miatt, ráadásul helyenként igen ijesztő is a kisebbeknek. Inkább a felnőtt közönség számára tartogat értékes pillanatokat. Csak figyelni kell, és cserébe egy felejthetetlen film élményt kapunk. Ha csak egy kicsit is tudná a gyermekeket szórakoztatni, bizony az első hely illetné meg, ám a könnyed pillanatok hiányának ellenére is olyan erős és olyan hibátlan, hogy az ötödik hely mindenképpen kijár neki.

 

4. A kis hableány, 1989

 the-little-mermaid-movie-poster-the-little-mermaid-18617517-1172-1790.jpg

A kis hableány a Walt Disney stúdió legsikeresebb évtizedének a nyitánya, amelyet nem alaptalanul illetnek a Disney reneszánsz elnevezéssel. A siker záloga olyan zseniális emberek találkozása volt, mint Howard Ashman, Alan Menken, Jeffrey Katzenberg, John Musker és Ron Clements, vagy Michael Eisner. Ők élesztették fel a legjobb Disney hagyományokat majdnem két nehéz évtized után. Az úriemberek visszahozták a történetekbe a musicalt és a remek mellékfigurákat, és ezeket meg is újították mind technikailag, mind zeneileg, mind történetszövés tekintetében.

A kis hableány azonban még óvatosan bánik az újdonságok legtöbbjével, például a komputer animációval, amelyet végül nem is használtak fel az alkotók, ezért kinézetében még a régi rajzfilmeket idézi. Ám minden más már valóban az új irányt mutatja. Howard Ashman és Alan Menken halhatatlan dalai, mint az Under the Sea felrázták az egész musical világát. John Musker és Ron Clements bátor, mégis hagyományos rendezése egy bájos és lendületes, valódi Disney történetet eredményezett. Jeffrey Katzenberg vasakarata pedig mindent összefogott, hogy egy kisebb csodának lehessünk a tanúi egy stúdiótól, amelyet a 80-as években már mindenki temetett. Kifogástalan, és minden perce szórakoztat. Nem túlzás azt állítani, hogy a Hófehérke és hét törpe után, a legjelentősebb Disney mese.

 

3. Az Oroszlánkirály, 1994

 the-lion-king.jpg

Sokszor megesik, hogy az élet felülírja a várakozásokat. Nos, erre az Oroszlánkirály tökéletes példa. A munkálatai együtt folytak a Pocahontas című filmmel, amelytől mindenki a sikerek sikerét várta, így senki sem kívánt az oroszlános történettel foglalkozni. A stúdió így másodvonalbeli, eddig Tv-s rajzfilmeken dolgozó animátorokat vetett be néhány veterán mellé, és láss csodát, mégis az egyik legsikeresebb Disney klasszikus született meg. Ám a film egyetlen, apró gyenge pontját éppen a másodvonalbeli animátorok munkája okozza, amelynek révén az animáció néha-néha úgy hullámzik, mint egy tenger. Vannak kifogástalan jelenetek, mint a gnú csorda vonulása a szurdokban, amely állejtően szép, és talán az egész Disney éra legjobb pillanata. Nem hiába dolgoztak csak ezzel az egyetlen jelenettel két évet. Máskor pedig egészen egyszerű, TV-s rajzfilmeket megidéző az animáció a háttérben látható állatok esetében, mint a méltán népszerű I Just Can’t Wait to Be King című dalhoz tartózó jelenetben. Ha éles szemmel nézzük a filmet, ez bizony feltűnő, még ha tényleg elhanyagolható hiba is. Ám ettől eltekintve egy fantasztikus shakespeare-i királydrámát kapunk a világ legjobb felnövés történetével, amelyet a felelősségvállalás fontossága fűszerez, illetve az élet örök körforgása, amely alól senki sem vonhatja ki magát. Egy olcsó, de igaz szófordulattal élve: az Oroszlánkirály király.

 

2. A Szépség és a Szörnyeteg, 1991

 beauty_and_the_beast_vhs_poster_1992.jpg

Igazi mesét láthatunk, ha a Szépség és a Szörnyeteget válaszuk. Elvarázsolt herceget és kastélyát, álmodozó leányt, kalandot, szenvedélyt, önzést, önfeláldozást, távoli tájakat, humort, és mindent legyőző, igaz szerelmet. Ezekhez társul a csodálatos animáció, a selymesen érzelmes és vidám muzsikák, és a remek történet kitűnő mellékkarakterekkel. A szörny alakja félelmetes, mégis látszik a szemében a jóság, hogy többre hivatott, amelyet Belle segít neki elérni, aki a legbájosabb Disney hercegnő. A mellékszereplők, mint a szenvedélyes Lumiere gyertyatartóként, a pontos és szabálytisztelő Cogsworth, mint óra, és a mindenkiről gondoskodó Mrs Potts, mint teáskanna remekül mutatják a film átgondoltságát és alaposságát. Velük vegyül a komorságba vidámság, a reménytelenségbe pedig remény.

Ráadásul a mozi bátran nyúl az új dolgokhoz is, hogy egy új szintre emelje az animációs filmgyártást. A báltermi jelentben a háttérhez használt komputer animáció ragyogó díszletet biztosít finom, szép és részletes kidolgozottságával. Az üzenete kristálytiszta; a szép külső itt valójában szörnyet takar, míg a rút külső alatt igazi szépséget találhatunk. Gaston volt az első, aki gonosz létére nem csúf külsőt kapott, hogy ezzel is hangsúlyozza a film a történet lényegét. Nem is lehet véletlen, hogy animációs filmként a történelemben először a Szépség és a Szörnyeteget jelölték a legjobb film Oscar díjára.

Nagy ívű, gyönyörű mese a szépség, a jóság és az emberi értékek igazi miben létéről, amelyben minden tökéletesen működik, és amely teljesen elvarázsol.

 

1. Aladdin, 1992

 aladdin_1992_poster.jpg

Ha felpattantál a varázsszőnyegre, kapaszkodj, mert már repít is végig a filmen szédítő sebességgel. Feszes történet buliba csábító dalokkal, és az egyik legjobb és legromantikusabb Disney számmal a The Whole New World-del. A szegény sorsú Aladdin története pazar látványvilággal tárul a szemünk elé, amelyet a komputer animáció fantasztikus kihasználtsága biztosít például a Csodák Barlangja lenyűgöző képeiben, vagy Agrabah városának bájos és finom formáiban a távolban kiemelkedő palotával.

A karakterek kapcsán nem is kell mondani, hogy elsőrangúak, akiket a köréjük font jelentéstöbblet emel fel igazán a magasba. Aladdin a jobb életről álmodozó ifjú, akivel nem lehet nem azonosulni. Jázmin, aki szabadulni szeretne a palotából. Jafar, aki a kelekótya szultánt akarja leváltani. Végül Dzsini, akinek hiába van fenomenális majdnem kozmikus ereje, mégis kénytelen egy apró lámpában élni, és mindenki kívánságát teljesítenie, miközben a sajátját nem tudja. Ez a gondosan felépített szimbolika nagyon jól fejezi ki a történet lényegét. Mindenki valakinek vagy valaminek a rabja, és bár van három kívánságunk, nem tudjuk meghazudtolni önmagunkat, és nem is biztos, hogy szerencsés kívánni. Bölcs meglátás.

Robin Williams mindenképpen megérdemli, hogy megálljunk a neve mellett, aki a film sztárjává faragta Dzsinit, és felhívta Hollywood figyelmét arra, hogy érdemes az animációs filmeket karakteres, híres színészeknek szinkronizálnia.

Az Aladdin kiváló, és egyetlen perce sem unalmas. A legszédítőbb, legkalandosabb Disney mese tele varázslattal, amelyet illik minimum 1001-szer látni!

                                                                                            Írta: Erős László

Képek forrása: itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt.

A ti top listátok, hogyan néz ki? Osszátok meg lejjebb bátran!

Aki még nem tette volna, kövesse a blogot, vagy dobjon egy like-ot itt a Facebook oldalra még több Cinema Top 10 listáért!

TOP 10 Steven Spielberg mozi

steven-spielberg.jpg

Steven Spielberg megkerülhetetlen szereplője Hollywoodnak. A nagy játék filmes pályáját az 1970-es évek elején kezdő rendező stílusával és merészségével kitörölhetetlen nyomot hagyott az álomgyáron. Sokan mondják, hogy ez kivételes érzékenységének és érdekes kettősségének köszönhető, egy gyermeki és egy művészfilmes énjének. Való igaz, hogy ha végig tekintünk a karrierjén, mindezeket azonnal észrevehetjük. Egyrészt ott van az Indiana Jones sorozat vagy az ET, amelyekből a játékosság, virtuózság és az életöröm köszön vissza, mintha valóban egy gyermeki lélek készítette volna őket. Másrészt a Schindler listája vagy a Ryan közlegény megmentése már inkább egy érettebb, művészi vénával rendelkező mestere vallanak. Mondják azt is, hogy az elmúlt évtizedben már el-elmarad régi zsenialitásától. A frissesség és a lendületesség, az újító kedv, amelyek olyannyira jellemezték első, majd a 80-as és 90-es évekbeli filmjeit megfakultak. Egyszerűen üres lett.

Mi azonban inkább azt mondanánk, hogy egy igazi szakemberrel állunk szemben, aki mindig pontosan tudja, hogy mit kíván meg az a film, amelyet éppen készít, és ez teszi megunhatatlanná nagyon sok munkáját. Tény és való, hogy utóbbi rendezései, amelyek közül sajnos a mostani Kémek hídja sem kivétel, a gyengébb vizeken eveznek, mégis végletekig profin kivitelezett darabok.

Mindezeknek a tudatában úgy véltük, hogy két szempont vegyítésével próbáljuk meg összeszedni nektek a legjobb filmjeit. Ez a két szempont pedig a gyermekiség és a művésziesség lett, ahogyan maga Spielberg is készíti filmjeit. Vagyis a minőség és a szórakoztatás.

 

10. Indiana Jones és a Végzet temploma, 1984

indiana-jones-and-the-temple-of-doom-movie-poster_1369845113.jpg 

A kritikusok és a rajongók között is az eredeti trilógia leggyengébb darabjának minősül Dr. Jones második kincsvadászata. Talán ezt annak köszönheti, hogy nincsenek itt a nácik vagy az együgyű Marcus Brody, vagy mert állítólag Spielberg csak azért csinálta meg a filmet, hogy elcsavarhassa Kate Capshaw fejét. De nem! Még pedig azért nem, mert minden itt van, ami kell egy jó fajta Indiana Jones kalandhoz. Egy becses ereklye, egy sármos főszereplő, egy karizmatikus gonosz, a "Jones lány," aki talán még Marion-t is felülmúlja, és a sidekick a kissrác szerepében. Mindez pedig misztikummal, pergő párbeszédekkel és tempós történettel van leöntve. A nyitó jelenet kavalkádja az egyik legjobb a sorozatban, akárcsak a bányabeli száguldozás. A probléma az, hogy kissé összecsapottnak hat, amelynek a legnagyobb felelőse egyértelműen a forgatókönyv, aztán másodsorban a rendezés. Profi munka, de nem érezni, hogy bárki is megerőltette volna magát. Ám még így is berepíti az első tízbe a filmet az igazi Indiana Jones hangulat.

 

9. Kapj el, ha tudsz, 2002

 catch-me-if-you-can-movie-poster-2002-1020233910.jpg

Csibészes egy film a Leonardo DiCaprio, Tom Hanks, és Spielberg hármas nevével fémjelzett alkotás. Ahogyan tőlük elvárható, a film nagyon igényes, mégis sikerül könnyedséget és humort csempészni bele. A DiCaprio által játszott Frank Abagnale szeretnivaló csalója és a Tom Hanks révén életre keltett Carl Hanratty hadnagy szabálytisztelő és merev figurája igen eltérnek egymástól, amely a film motorját adja, Spielberg pedig ki is használja nagyszerű színészeit. Ráadásul a mellékszerepekben is olyanok asszisztálnak, mint Christopher Walken, vagy a szárnyait ekkor bontogató Amy Adams. Egyértelműen karakter orientált film, amely kapcsán nehéz eldönteni, hogy kivel szimpatizáljunk, mert még Frank is pontosan az a szélhámos, aki ha minket verne át, akkor is neki szurkolnánk. Ennek ellenére Spielberg nem menti fel a tettei alól, és megkapja a méltó büntetését. Könnyed, laza és pimasz film pazar 60-as évek hangulatba burkolva.

 

8. Különvélemény, 2002

 minority-report-poster.jpg

Igazán realisztikus jövőképet vázol fel a mester ebben a filmjében. Ahhoz képest, hogy 2054-ben járunk, semmiféle túlzást sem találunk a jövővel kapcsolatban. Megmaradtak a jól megszokott kertes házak és parkok, valamint a jövő nagyvárosa és a mindennapos használati tárgyak sem mutatnak olyan különleges dolgokat, amelyek egy szokványos sci-fi esetében megtalálhatók. Az emberiség és vele együtt a technológia egy nagyon is reális fejlődési ívét láthatjuk a filmben, amely akár a valóságban is hasonlóképen történhet meg.

E remek háttér előtt maga a sztori két véglet között egyensúlyoz kiváló módon. Egyrészt igen pörgős és akció dús, másrészt viszont elmélkedős és lassú. Nem magyaráznak túl semmit, és éppen akkor vált át a filozofálgatás egy üldözéses és feszült jelenetbe vagy fordítva, amikor az kezdené elveszteni az érdekességét. Szerencsére a Spielbergre jellemző érzelmesség kimarad belőle, ennek köszönhetően egy feszes ritmusú filmet kapunk, amely egyetlen pillanatra sem áll meg. Egyszerre gyönyörködtetett, gondolkodtat és izgalomban tart.

 

7. ET – A földönkívüli, 1982

 etapr09.jpg

A legkedvesebb Spielberg mozi egy fényéveken átívelő barátságról. A rendező imádja a földönkívüliekről szóló történeteket, és ez már a második ilyen témájú rendezése volt. Az idegeneket nem vérszomjas, pusztító szörnyekként ábrázolja, hanem kedves, barátságos, kíváncsi és félénk lényekként, akik ugyanúgy vágynak a társaságra, mint mi emberek. Bár elsősorban a fiatalabb közönséget célozza meg a film, még sem lehet szemet hunyni a túlzott érzelmi dagályosságon, amely minduntalan átjárja a történetét. De ez az egyetlen hibája, mert különben remekül épít a karakterekre, és finoman szövi köztük a kapcsolatokat. Igazi gyermekként tekint a film a világra, amelyben minden jónak az elrontói a csúnya felnőttek, akik a kicsik ártatlan világát romba döntik. Ezzel sajnos egyet kell érteni, és Spielberg igen kemény kritikát fogalmaz meg a kérdésről a felnőtt közönségnek, amolyan gyermeki módon, de éppen ettől olyan hatásos az egész, és éppen e gyermeki bája és képzelő ereje miatt lesz az ET egy igazi nagybetűs MESE.

 

6. Párbaj, 1971

duel-movie-poster-1971-1020376106.jpg 

A legelső filmje volt Spielbergnek ez a mára kultikus státuszt kivívott road movie. Sajnos ennek ellenére nem annyira ismert, pedig páratlan alkotásról van szó. Egy autóban utazó férfiról, David Mannről szól a film, aki a munkája miatt vág neki az országútnak. Utazás közben aztán megelőz egy kamiont, ami ezt követően a nyomába szegődik, és először csak finoman majd egyre durvábban zaklatja. Mann próbál segítséget kérni, de senki sem hisz neki, így egyedül marad, hogy szembe nézzen üldözőjével. A legzseniálisabb az egészben, hogy egyetlen egy pillanatra sem látjuk a kamion sofőrjének az arcát. Nem tudjuk meg, ki ő, és miért akarja az útról leszorítani a főhőst. A kamion így lassan egy élő és lélegző szörnyetegre kezd hasonlítani. A vadállat rátelepedése a főszereplőre közben kezdi megőrjíteni Mannt, és egyre zavartabb állapotba kerül, kiváló lélekrajzot mutatva róla. Ráadásul minden szépen komótosan bontakozik ki. Semmi sincsen elkapkodva, és mi a főhőssel együtt kezdünk félni, kétségbe esni, majd felvenni a harcot a szörnyeteg ellen.

A Párbaj a tökéletes bizonyíték arra, hogy egy autós mozi nem attól lesz kitűnő, hogy ha a világ legdrágább sportkocsijával felhőkarcolókon ugrálnak át a szereplők, hanem a jó karakterektől, némi egyediségtől, és mindenekelőtt az elsőrangú rendezéstől.

 

5. Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag, 1989

 lastcrusadeposter.jpg

Spielberg James Bond filmje a harmadik Indiana Jones kaland, amely egy megállás nélküli, fergeteges akció-vígjáték. Az események földön, levegőben és a vízen követik egymást, olyan szédítő tempóban, mintha egy versenyautó volánjánál ülnénk. Lovas megy neki tanknak, motoros motorosnak, motorcsónak viaskodik motorcsónakkal, repülő repülővel, vagy éppen repülő autóval. Mindennek tetejébe megkapjuk Dr. Jones édesapját is, akit nem más alakít, mint az egykori James Bond, Sean Connery, hogy a Bond faktor végképp csúcsra járjon. Spielberg pedig páratlan dinamikával fűszerezi apa és fiú kapcsolatát, akik különbözőbbek már nem is lehetnének. A családi viták közepette aztán hadat üzenek nekik a nácik, a „Jones lány” apát és fiát is ágyba csábítja, sikerül megtalálni egy szent ereklyét, és még maga Adolf Hitler is tiszteletét teszi a vásznon. Ennyi minden egyetlen filmben?! Mondhatnák, hogy kicsit sok. De nem! Minden a helyén van, és semmi sem lóg ki, mert akkora lelkesedés és gyermeki játékosság sugárzik az alkotókból a filmen keresztül, hogy így rossz dolgot egyszerűen nem lehet csinálni. Te pedig csak lelkendezel a készítőkkel együtt, és amikor végül beúszik a stáblista, csak rimánkodsz egy újabb kalandért. Bombasztikus!

 

4. Schindler listája, 1993

 schindler_s-list-poster.jpg

Régóta dédelgetett álma volt a rendezőnek filmre vinni-e a holokausztot. Ehhez Oskar Schindler története tökéletes alapanyagul szolgált. A szokásos Spielbergi légiesség ezúttal elmarad. Ahogy egy ilyen sztori megkívánja, komor és kegyetlen. Minden rettentő valóságos, amelyet csak fokoz a sokszor dokumentumfilmes eszközök használata, főleg a tábori jelenetek bemutatásakor. Megrendülve nézzük, ahogy életek ezrei semmit sem érnek, és ahogy egyesek remekül szórakoznak mindezen. Mégis felsejlik a remény Schindler személyében, aki határozottságával és ravaszságával sokak életét megmenti. Egyetlen kritika érheti a filmet, amikor a végén Schindler kifakad, hogy nem tudott több életet megmenteni. Itt egy pár pillanatra felsejlik a Spielbergi giccs, és megbicsaklik a film, mert egy ilyen könnyes összeomlás nem volt benne a karakterben, de ettől eltekintve egy drámai, realisztikus alkotás, amely tökéletes képet rajzol egy sötét korról.

 

3. Cápa, 1975

 jaws-movie-poster.jpg

A nagy áttörést hozó film Spielberg karrierjében. A forgatáson felmerülő problémákról már könyvek tucatjait írták. A robotcápa minduntalan elromlott, csúsztak a felvételek, végtelen szkepticizmus uralkodott a levegőben, és alig akadt valaki, aki elhitte, hogy bármikor is kész lesz ez a film. Nagyon jó példája ez a 70-80-as évek merész rendezőinek, akik végig kitartottak, és végül diadalmaskodtak. Spielberg e problémákból előnyt kovácsolt. A robotcápát a lehető legkevesebbszer használta. A cápát így a film első felében szinte nem is látni, de éppen ezzel érte el azt a hitetlen fenyegetettség érzést, amelyet az óta sem tudnak utánozni, és amely minden idők egyik legjobb nyitó jelenetét eredményezte, ahol a fürdőző lányt valami a mélybe rántja, amit mi nem láthatunk.

A film végtelen sok erényét nem lehet felsorolni, de a szereplőkről muszáj említést tenni, akik valódi hősöké avanzsálnak a cápavadászattal. A mitikus lényt, az evolúció csúcsát és egy vérszomjas dögöt látnak a cápában, akivel le akarnak számolni. Felejthetetlen továbbá Robert Shaw visszaemlékezése a USS Indianapolis elsüllyedéséről és az, azt követő cápatámadásokról, hogy még hátborzongatóbb legyen ez a lény és vele az egész film. Mindenhez pedig John Williams rettentő egyszerű ütemekből összerakott, mégis fantasztikus zenéje asszisztál. Megunhatatlan!

 

2. Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói, 1981

 mpw-78987.jpg

Egy stílusteremtő filmet tisztelhetünk Dr. Jones első kalandjában, amely zseniálisabbnál zseniálisabb húzásokból áll össze, hogy végül legenda váljon belőle. A misztikummal, horrorral, humorral és akcióval vegyített kincsvadászat telitalálat volt, és új lendületet adott nemcsak az elveszett ereklyék kutatására fókuszáló moziknak, hanem az egész kalandfilmes világnak. És pontosan ez a műfaji kevertség a Spielberg féle játékos filmkészítéssel közösen adják a sajátos és utánozhatatlan Indiana Jones érzést, amely rögtön megragad és nem ereszt. Már a nyitójelenetben benne van minden, ami miatt imádjuk ezeket a filmeket. Ahogyan Indiana Jones színre lép híres kalapjában, borostás és kissé nyúzott arccal, kopottas bőrdzsekijében rögtön mutatja, hogy itt valami újat láthatunk. Harrison Ford érdemei elvitathatatlanok, akire mintha ráöntötték volna a szerepet, és ez még akkor is igaz, ha egy másik nagy szerepéből csen el-el egy-egy elemet. (De itt most ezt megköszönjük Han Solo úrnak.)

Mégis a sztori beemelése a nácik uralta érába mutatja a legjobban az átgondoltságát a filmnek. Ők köztudottan legendás kincsek után kutattak és rajongtak a misztikus dolgokért. Egy vállalkozó kedvű kincsvadásznak pedig nem is lehetnének jobb ellenfelei, mint Hitler csatlósai. Marion, mint a szerelem tárgya mulatságos és komoly pillanatokat képes egyszerre lopni a filmbe. A két segítőtárs pedig mindig tudatosítja bennünk, hogy nem kell aggódni, ha éppen feszültre fordulna a helyzet. Mert bár alapvetően komoly témával operál a film, ha nem ilyen laza köpenybe lett volna burkolna, most biztos, hogy nem írnánk és olvasnánk róla. Nagyon-nagyon kellett, hogy Spielberg jót akarjon játszani. Feszes és szórakoztató film, amelyben minden képkocka a helyén van és egyetlen pillanatot sem érzünk feleslegesnek.

 

 

1. Jurassic Park, 1993

 enhanced-14020-1407861668-13.jpg

Sokáig olyan harmadik-negyedik helyezettnek véltük a dinoszauruszos filmet, ám az a fajta kevertsége a filmnek, amellyel mindenkit a fotelba tud szegezni az első helyre repítette. Mit is értünk kevertség alatt? Hát azt, hogy durva és vérengzős, mégis sikerül könnyednek és családiasnak maradnia, ezzel biztosítva, hogy a felnőtt és a gyermeki közönséget is magával ragadja. Aki elmélkedni szeretne, az is megtalálja a helyét, hogy vajon helyes-e 65 millió éve kipusztult állatokat feltámasztani, és kordában lehet-e őket tartani. Ian Malcolm kijelentése, miszerint a természet mindig utat tör magának a film jelmondata is lehetne. Ezek a kérdések, és ahogy pro és kontra érvek mentén elő vannak adva, mindenkit azonnal gondolkodóba ejtenek.

Mindeközben gyönyörködhetünk a soha nem látott élőlényekben, amelyek 22 év után is hibátlanul néznek ki, és a legtöbb mai CGI technikával létrehozott szörny elbújhatna mögöttük. Az adrenalin is többször az egekbe szökik olyan már-már legendás jelenetek révén, mint a T-Rex autó döntögetése vagy a raptorok vadászata a konyhában. A karakterek frappánsak, a sztori kidolgozott, és eszünkbe sem jut, hogy csak alibiként vannak jelen, hogy dinoszauruszokat csodálhassuk, és hogy aztán tudjanak kit megenni.

A Jurassic Park egy ritka film, amelyben mindenki megtalálja a magának való érdekességet 5-től 100 éves korig, és még azon is túl. Legfőbb erénye mégis az, hogy újra és újra meglehet nézni, mert mindig tartogat valami újabb felfedezni valót.

 

Írta: Baranyai Petra és Erős László

 

Ti egyetértettek velünk? Ne fogjátok vissza magatokat, és osszátok meg a ti top listátokat, hogy egyetlen fontos film se maradjon ki e gazdag életműből!

 

Aki még nem tette volna, kövesse a blogot, vagy nyomjon egy like-ot itt a Facebook oldalra még több Cinema Top 10 listáért!

TOP 10 városrombolás

Mostanában egyre gyakoribb, hogy a filmkészítők egy kiadós városrombolással fűszerezik az alkotásaikat. Elsősorban a nyárra időzített blockbusterekben lehet ezt megfigyelni, ahol a költségvetés elbírja a bőséges CGI-t. Nem kérdés, hogy nagyban tudja fokozni a film értékét egy-egy ilyen jelenet, mégis azt kell mondani, hogy sok esetben minden alá van rendelve a pusztításnak. Sajnos e filmek kapcsán a legtöbbször nem igazán beszélhetünk történetről vagy jól megírt karakterekről, amelyekért kimondottan nagy kár. Egyáltalán nem baj, ha van egy városrombolás egy-egy filmben, abban az esetben, ha annak konkrét funkciója van egy jó sztoriban, és ha elsősorban ez a sztori a fontos. Általában azonban azt látjuk, hogy a városrombolás a cél, és ehhez dobnak össze egy forgatókönyvet. Ám még ez esetben sincs a filmek nagy része legalább stílussal ellátva. Csak csillog és villog, kényezteti a szemet, de nem nyújt maradandó élményt. Szerencsére azonban akad néhány film, amelyekben az otromba rongálás mögött felsejlik valami konkrét szerep is, és jól illeszkedik, hogyne mondjam, szolgálja a történet előre lendülését egy-egy ilyen jelenet során. Most ezeket vesszük sorra.

Figyelem a cikk spoilereket tartalmaz! Csak saját felelősségedre görgess tovább!

 

10. New York – Holnapután, 2004

 thedayaftertomorrow03.jpg

A mozivásznon talán a legtöbbször New York szenvedett maradandó károkat valamilyen oknál fogva. Roland Emmerich 2004-es filmjében az amerikai nagyvárost maga a természet pusztítja el. Jobban mondva az, azt kihasználó emberek, akik globális klímaváltozást idéznek elő. Az időjárás ezt természetesen megbosszulja, vagy így, vagy úgy. New Yorkra például egy óriási cunamit küld. Sajnos a történet nem igazán állja meg a helyét, amely ront az élményen. Ötletesnek sem éppen mondható. Nem is ezért érdemel helyet a listán, hanem szép kidolgozottsága révén, amely lehetővé teszi, hogy ne csak döbbenten nézzük az óriási hullámokat, hanem gyönyörködjünk is bennük. A Szabadság-szobrot körülölelő tenger például nemcsak epikus, de szép is.

 

9. New York - Godzilla, 1998

 339843811_orig.jpg

Ismét egy Roland Emmerich film, és újból New York. Az itt látható aprítást a szükségszerű jelzővel lehetni a legjobban leírni. Hogy mit értsünk ez alatt? Hát csak azt, hogy attól, ha egy több emelet magas szörny kezd el sétálni New York utcáin fészket keresve magának, nos... ez még nem jelenti azt, hogy az egész várost romba kell dönteni. Ezt pedig a készítők nagyon jól felismerték, és Godzilla eljövetelével a város éppen csak annyira pusztul, amennyire ez reálisan elvárható. Itt-ott hullik a vakolat, betörnek az ablakok, a földet túrva vége a metrónak, és pár felhőkarcolón is meglátszik az átépítés szükségessége, de semmi kirívó sincsen. Egyszerűen szépen asszisztál a történethez. Persze a filmvégi üldözésben aztán oda lesz a Madison Square Garden, és pár utcát is újra kell aszfaltozni, hogy a Brooklyn hídról már ne is beszéljünk, de ezen jelenetek sincsenek túltolva, és ennyi elég is, hogy többek között a 2014-es Godzillát is maga mögé utasítsa Emmerich feldolgozása. Legalábbis a rombolás terén.

 

8. San Francisco – Törésvonal, 2015

 sanandreas2.jpg

New York után most pedig irány az USA nyugati partvidéke, hogy végig nézhessük San Francisco földbe döngölését, ahol maga a természet kezdi gyepálni a felhőkarcolókat. Egészen pontosan egy 9.6 pontos erejű földrengés csap le a városra, hogy egymás után roppantsa meg az égbe szökő épületeket, majd döntse fel őket. Ez pedig rettentő jól is néz ki a vásznon kezdve a hullámzó várostól, egészen az összebicsakló Golden Gate hídig és a mindent elsöprő cunami pusztításáig. Persze itt-ott megtorpan az ezt prezentáló CGI mennyország, és látszik, hogy ez tényleg csak CGI, nem pedig a valóság, ám a készítőknek mégis sikerül elérniük a grandiózusságot és helyenként igen ötletes megoldásokat is láthatunk. Mindemellett nem hagyják, hogy unalomba fulladjon a felhőkarcoló döntögetés, ugyanis nagyon jó ritmus mentén viszik végig a földrengés okozta rombolás bemutatását. Nem egy fél órába sűrítik a pusztítást, hanem több, s rövidebb szekvenciába, amelyek között tovább lendül az egyébként sajnos csak alibiként jelenlévő történet.

 

7. Párizs – Armageddon, 1998

 paris-wiped-out.jpg

No, valahogy így kell kinéznie egy igazi meteor becsapódást bemutató jelenetnek. Az egész nem tart tovább öt másodpercnél, de minden benne. Valahol a távolban, Párizs egén felragyog egy meteor, ami egyre közelebb ér a Földhöz. Aztán, amikor becsapódik, elszabadul a pokol, és a francia főváros semmivé foszlik a meteor keltette lökéshullám által.

Bár a filmből mindenkinek a New Yorkra hulló meteoreső jut az eszébe, ha rombolásról van szó Párizs egyszerűségével túlszárnyalja a Szabadság-szobornak is helyet adó várost. Technikailag kifogástalan, gyors és kegyetlen. Itt nincs idő menekülni, vagy megmenteni a kutyát, és éppen ezért olyan hatásos. Mert ne legyenek kétségeink! Ha egy meteor becsapódna a közelünkben, akkor bizony azt sem vennénk észre, hogy meghaltunk annyira sebesen zajlana le minden. E jelenet jól bizonyítja, hogy anno Michael Bay még vissza tudta fogni magát, ha pusztításról volt szó, és nem fullasztott unalomba ígéretesnek induló akciókat. (Lásd Transformers filmek.)

 

6. New York – Bosszúállók, 2012

 new_york_battle.PNG

Na, még egy New York, amikor is a belváros esik áldozatul, mivel a Bosszúállók a Lokival és a Chitauri névre hallgató idegen fajjal vívót küzdelemben bizony alaposan leamortizálják azt. Az épületek összeomlása remekül segédkezik a világ sorsát eldöntő párharchoz. Egyáltalán nem lopja el a showt a főszereplőktől, hanem szépen belesimul a háttérbe, ahogyan az elvárható ilyen esetben. Mégis a pusztítás mértéke és annak átláthatósága külön figyelmet érdemel, főleg utóbbi, amellyel voltaképpen kivívja magának a helyet a listánkon. Semmiről sem maradunk le, mindent pontosan nyomon tudunk követni, így pedig testközelből élhetjük át a belváros felforgatását, amely meg sem próbál átváltani valami otromba épület döntögetésbe. Az átláthatósága mellett még ez utóbbi érv szól mellette.

 

5. Metropolis – Az Acélember, 2013

 h7cji7p.png

Egyetlen egy vékony hajszállal győzi le az Acélember a Bosszúállókat, mégpedig a Metropolis elpusztítására tett tudatos és tudattalan kísérletek változatossága miatt. Először ugyanis egy speciális űrhajóval mérnek csapást Superman városának központjára, miközben vadászgépek zuhannak rá, majd Zod tábornok vág utat magának szó szerint a felhőkarcolók között egy másik űrhajóval, hogy aztán először a földön csapjon össze egymással két isteni erővel bíró földönkívüli, végül pedig a város felett felhőkarcolókon átdobálva egymást. Ez a sokszínűség egy nagyon jó ritmust kölcsönöz Metropolis pusztulásának, amely lehetővé teszi, hogy mindent lássunk, amit csak kell. Az egész pedig brutalitással egészül ki, valamint Hans Zimmer piszkosul élvezetes zenéje is hozzájárul, hogy epikus magasságokba emelkedjen a metropolisi csata, ahol a rombolás, akárcsak a Bosszúállók esetében, szépen közreműködik a háttérben, ahogyan azt kell.

 

4. Gotham City – A Sötét Lovag felemelkedés, 2012

 gotham-bridges.jpg

Gotham esetében nem beszélhetünk gigászi pusztításról, mert lényegében „csak” az utcák alatt robbantják fel szisztematikusan a csatornahálózatot, a főbb hidakat, illetve a rugby stadiont. Nem nagy a kár, nem sok minden válik romhalmaz, nem is ezért került fel a listára, hanem a kifogástalan megvalósítása miatt, amely grandiózussá teszi.

A borongós zene finom elhalkul, ahogyan városszerte fel-felrobban egy bomba, vagy amikor leomlik az egyik híd. A stadion összeomlásánál már nem is hallatszik. A légi felvételek és közelik párhuzamos váltogatásával kiegészülve, mérsékelt CGI kíséretében irtózatosan valósághű, félelmetes látványt nyújt. A félelmet pedig csak fokozza a tudat, hogy ez így, ilyen formán bármikor megtörténhet a való világban is. Sajnos a közelmúlt terrortámadásai szomorú aktualitást is adnak a jelenetnek.

 

3. New York – Cloverfield, 2007

 jessica-in-cloverfield-jessica-lucas-13260290-853-480.jpg

Egy teljes filmet egyetlen kézi kamerán keresztül bemutatni? Zseniális ötlet! Ez pedig komoly hatással volt a történetben nagy szerephez jutó várospusztításra is. New Yorkot most egy ismeretlen szörny igyekszik a földdel egyenlővé tenni, és ezt mi egy kézi kamera zaklatott, rázkódó, ide-oda cikázó képén keresztül tekinthetjük meg. A város pusztítása így dermesztően félelmetes képeken keresztül tárul a szemünk elé, pont olyan módon, ahogyan az a valóságban is megtörténne. Csupán szeleteket látunk a leomló épületekből, a feldúlt utcákról (azért sikerül elkapnunk, ahogy a Szabadság-szobor feje elgurul előttünk, amely pazarul néz ki), miközben rohanunk a szereplőkkel együtt, ezzel érve el, hogy már-már elhiggyük, mi is ott vagyunk New Yorkban, a pusztítás centrumában. Nincs rá jobb szó: egyedi.

 

2. Los Angeles - Terminátor 2: Az ítélet napja, 1991

 terminator-2-judgment-day-los-angeles-nuke.jpg

Sarah Connor vízióján keresztül tekinthetjük meg, miként fog elpusztulni Los Angeles James Cameron legendás filmjében. Itt egy nukleáris bomba okozza a város vesztét, amely felhőkarcoló méretű tűzörvényt indít el. A város ennek hatására pillanatokon belül lángba borul, majd el is porlad félelmetesen gyönyörű vöröses ragyogásban. Nem túl hosszú jelenet, de rendkívül érzelmes amiatt, ahogyan Sarah Connor reménytelenül próbálja megállítani a pusztítást. Majdnem 25 éve készült a film, de a látványban nem találhatunk egyetlen apró hibát sem, ráadásul remekül illeszkedik a történetbe is emelve annak tétjét. Ez a jelenet is tökéletesen bizonyítja, miért Arnold Schwarzenegger második terminátoros küldetése minden idők egyik legjobb akciófilmje.

 

1. Los Angeles, New York, Washington DC. - A függetlenség napja, 1996

 id4greenlight.jpg

New York… újra… de itt legalább a számtalanszor elpusztított várost kiegészíti Los Angeles és Washington. Több minden miatt is az első helyen végez Roland Emmerich nagyszabású filmje. Először is azzal, ahogyan fokozza a város pusztításának az eljövetelét a földönkívüliek kódjának a megfejtésével, majd a pergő számláló be-bevágásával, amely valami soha sem tapasztalt dolgot ígér, mi pedig alig várjuk, hogy leteljen az idő. Másrészt itt egy rettentő tudatos pusztításról van szó, amely nem csak a három amerikai várost érinti, hanem számos egyéb metropolist is világszerte, amelynek a végcélja, hogy kiirtsák az emberiséget az idegenek. Az óra aztán lejár, minden elkezdődik, és a látvány közel 20 év eltelte után is tökéletes. A fénycsóvák egyetlen lökettel vetik szét a felhőkarcolókat, tűzörvényt indítanak el a városokban, amelyek befurakodnak az épületek közé, átölelik, majd elhamvasztják őket, mindezt hátborzongató, süvítő hang kíséretében. Kimondottan kegyetlen az egész, amelyet csak fokoz, hogy a károkat is bemutatják. Az egykori városok romokban hevernek, sivárak és kopárak. A Szabadság-szobor bedőlése a tengerbe pedig végre valóban olyan szívszorító látvány, mint amilyenek minden filmben szánják. A pusztítás ezzel tovább is lendíti a történetet, nem csak asszisztál egy jó csata vagy családi dráma mellé. Szerves része a filmnek. A függetlenség napja számos erénye mellett ezért is minden idők egyik legjobb UFO-s kalandja. A jövő érkező folytatás számára bizony fel lett adva a lecke. Kíváncsian várjuk, hogy sikerül-e túlszárnyalni.

Írta: Erős László

Ti egyet értettek a listával? De talán az a fontosabb kérdés, hogy egyáltalán jó-e nekünk ennyi városrombolás? Ti nem féltek, hogy ez megöli a történeteket és a karaktereket?

Aki pedig még nem tette volna, kövesse a blogot, vagy dobjon egy like-ot itt a Facebook oldalra még több Cinema Top 10 listáért!

 

Kultikus autók a mozivásznon és TV-ben

A film bő évszázados történetében számtalan alkalommal történt meg, hogy bizonyos kellékek, tárgyak elhomályosították a főszereplőket. Többek között ez az autóknak is sikerült, amik közül számos legendás státuszt vívott ki magának. Rengeteg példány volt képes hatást gyakorolni egy-egy generációra és ösztönzi az autós kultúrát. Egyes karakterek pedig ma már elképzelhetetlenek az autójuk nélkül. Éppen ezért érdemes közelebbről is szemügyre venni a legemlékezetesebb filmes és tv-s járgányokat. Lássuk azokat, amiket biztosan felismernél, ha itt, a magyar utakon száguldoznának!

 

10. GMC Vandura – A szupercsapat, 1983-1987

 complete_van1.jpg

A szupercsapat furgonja nem maradhat ki egy ilyen listáról. A 80-as évek menő és sebes sportautóival szemben, mint Magnum Ferrarija vagy a Knight Rider KITT-je, a GMC Vandura a praktikusságot és az erőt részesítette előnyben. Rakterében szinte minden elfért, amire csak szüksége lehetett Hannibalnak és a többieknek, illetve számtalan alkalommal adott helyet remek beszélgetéseknek is. Jellegzetes piros csíkja fekete és metál szürke színekre osztotta a karosszéria festését, amellyel sikerült némi szépséget is csempészni ebbe a robusztus járműbe. Egy kemény és találékony csapathoz pont egy ilyen autó illik!

 

9. Peugeot 406 – Taxi trilógia, 1998-2003

3419604482_12c289526c_o.jpg 

A Taxi trilógia sztárja vitathatatlanul a Peugeot 406-os. Egyetlen gombnyomásra szelíd utcai járműből egy valódi fenevaddá alakul, és úgy repeszt Marseille utcán, hogy senki sem éri utol. A második részben már-már repülni is tud, a harmadikban pedig a legmélyebb hó sem lehet akadálya a száguldozásnak. Ilyen taxival nem lenne gond eljutni A pontból B pontba.

Érdekessége a filmnek, hogy egyszerre hat kocsival forgatták. Egy 406-os Peugeot játszotta a főszerepet, amelyet öt darab, módosított Peugeot 405 MI16-os egészített ki. A különböző autóknak eltérő feladataik akadtak. Az első volt a rendes taxi, a másikat mindig átalakulása közben mutatták, a harmadik a forgatást segítette, a negyediket fényképezték száguldozás közben, az ötödiknek csak a belsejét láthattuk, végül a hatodik a már teljesen átalakult jármű szerepét töltötte be.

 

8. Aston Martin DB 5 – James Bond franchise, 1962-napjaink

 image_5.jpg

James Bond legendás Aston Martinja a mai napig az egyik legnépszerűbb autó, amit valaha is használtak egy filmben. Popularitása elsősorban abban rejlik, hogy tökéletesen megtestesíti Bondot és az ő sokak által vágyott életstílusát. Egyszerre erős és elegáns. Mindezeken túl számtalan speciális eszközzel is felszerelték a film kedvéért, amik csak növelik a rajongótáborát. Az autóban található gépfegyver, katapultülés, álcázó füst, radar, és még arra is képes, hogy olajt öntsön az útra. A DB 5-ös Aston Martin egybe forrt a 007-es ügynökkel, mint az egyik legfőbb ismertető jegye, akárcsak a vodka-martini.

 

7. Tumbler – A Sötét Lovag trilógia, 2005-2012

 2968381-bat-tumbler.jpg

Batman egyszerűen elválaszthatatlan az autójától, akárcsak a fentebb már említett Bond. A köpenyes igazságosztó minden egyes inkarnációja magával vonja egy új Batmobile létrejöttét. A Christopher Nolan által levezényelt Sötét Lovag trilógia esetében sem történt ez másként. Akárcsak a film, a Tumbler is a valóságot kívánja megragadni. Egy testes, mégis sebes harci kocsit láthatunk, ami mindenféle különleges extrával van felszerelve, mint radarral vagy rakétákkal. Vastag páncélzata ellenáll a gépfegyvernek és a nagyobb ütközéseknek is. Öt másodperc alatt éri el a 60mp/h. A 37 hüvelyk széles kerekeknek köszönhetően bármilyen talajon képes mozogni. Erejét és bömbölő hangját pedig egy 350cid Chevy V8-as motor adja. Mindezen elemek egy igazi szörnyetegé teszik a Tumblert, ami abszolút méltó a Sötét Lovaghoz.

 

6. Ecto-1 – Szellemirtók I-II., 1984/1989

 fft20_mf176082.Jpeg

Az Ecto-1-es volt a szellemirtók járgánya, aminek a segítségével New York szerte üldözték a szellemeket. A kocsi alapját egy 1959-es Cadillac adta. A járművet aztán egy mentős-, halottaskocsi kombinációjaként fejlesztették tovább, ezzel adva meg neki jellegzetes kinézetét. Az átépítésnek köszönhetően igen tágas lett a belseje, ahol minden szükséges szellemüldöző cucc elfért. Oldalára pedig a szellemirtók szimbólumának számító matrica került, amelyen éppen kivonnak a forgalomból egy döbbent szellemet. Egyáltalán nem szép autó, de egy ilyen különc bandától nem várhatunk mást. (Szigorúan pozitív értelemben!)

 

5. Volkswagen Beetle – A kicsi kocsi sorozat, 1968-2005

 herbie-the-love-bug-550x412.jpg

A mozi világ egyik legkedvesebb autója a Volkswagen Beetle, alias Herbie, a kicsi kocsi. A kis autó eddig hat filmben szerepelt. Megkülönböztető jegyei a kék-fehér- piros verseny csík, amely végig szalad a karosszériáján, illetve a mára legendássá vált 53-as rajtszáma. Népszerűségét legfőképpen az emberi tulajdonságainak köszönheti. Kicsit önfejű, nem igazán akar szót fogadni aktuális gazdáinak, de csak azért, mert buzog benne a versenyszellem. Valamennyi futamot meg akar nyerni, amelyen csak elindul, és ezért sokszor a saját kezébe veszi az irányítást, hiszen képes saját magát vezetni. Mit neki sofőr! Mindemellett végtelenül kedves és bájos, és ami a legfőbb, ott segít, ahol csak tud. Herbie egyértelműen a Disney első számú verdája! Bocs, Villám McQueen.

 

4. Ferrari 308GTS – Magnum, 1980-1988

 mag.jpg

Mindjárt le kell szögezni, hogy a Ferrari 308GTS nem igazán állja meg a helyét egymagában, mint Magnum autója. A Hawaiion játszódó sorozat laza nyomozója ugyanis három különböző Ferrarit is használt az évek során. Először a 308GTS-t vezette, amely a leggyorsabb volt mind közül, majd jött a 308GTSi, végül pedig a GTSi Quattrovalvole. Hát… Magnum szeretett az éppen aktuális kocsival száguldozni a 308-as szériából. Jó neki. Ám a csere oka nemcsak a szeretet volt, hanem a károk végeláthatatlan sora is. Száguldozás közben ugyanis mindig sikerült valamilyen kárt tennie benne. Szegény Ferrarinak nem volt könnyű élete a magánnyomozó mellett. A sorozat nyolc évada során számtalan alkalommal törték össze, lőtték szét, szúrták ki a kerekeit, egy dühös nő ráadásul kulccsal is megkarcolta. A 308-as Ferrari azonban mindent túlélt, és hűségesen szolgálta mindenki kedvenc bajszos nyomozóját. Nálunk pedig a kilencvenes évek elejének egyik legmenőbb autójának számított.

 

3. Batmobile – Batman/Batman visszatér, 1989/1992

 promophoto.jpg

A Tim Burton által rendezett két Batman moziban egy extravagáns, mégis elegáns Batmobilet láthatunk. A tervezők sugárhajtású repülőgépeket, harckocsikat és a 30-as, 50-es évek verseny- és luxusautóit tanulmányozták a kocsi kialakítása során. Végül az egész autó expresszionista öltözéket kapott. Ennek eredményeként látott napvilágot az egyik legkedveltebb Batman autó. Orra egy sugárhajtású turbina, a karosszéria kerekded, ám erőteljes, a far pedig két denevérszárnyszerű uszonyból áll. Belseje egy kétüléses pilótafülkére emlékeztet, amely futurisztikus vezérlő rendszerrel van ellátva. Az éles kanyarókat egy kampó segítségével gond nélkül be tudja venni, képes falat mászni, bombákat dobálni, és ha a helyzet úgy kívánja pár gépfegyver is kéznél van. A legnagyobb különlegessége azonban a páncélzata, amelynek révén be tudja magát gubózni az autó, hogy senki se érhessen hozzá.

A nyolcvan-kilencvenes évek fordulóján hallatlan népszerűséget élvezett ez az autó, és minden kisfiú szerette volna vezetni. Számtalan filmben és tv sorozatban is feltűnt a későbbiek során egy-egy cameo erejéig, és a legtöbb rangsoroló lista a legjobb Batman autónak tartja. Ezzel mi sem vitatkozunk. 

 

2. DeLorean DMC-12 – Vissza a jövőbe trilógia, 1985-1990

 delorean-dmc-12-back-to-the-5141.jpg

Napjainkban elég népszerű jelenség, hogy az ember még a szomszédba is kocsival megy. Amerikában már a 80-as években is ez volt a helyzet. A film alkotói ezt alapul véve tehették fel a következő kérdést. Ha ez így van, miért ne lehetne átruccanni 1985-ből 1955-be egy autóval? Ezzel a zseniális húzással született meg minden idők egyik legpazarabb időutazós szerkezete, amely a Giorgetto Giugiaro által tervezett, mára kultikus státuszt elért DeLorean DMC-12-es. Futurisztikus kinézetével remekül passzol ehhez a könnyed, időutazós kalandhoz. Érdekessége, hogy eredetileg egy igen nehéz, 2.9-es V6-os motorral lett felszerelve. Emiatt azonban nagyon lassú volt, és Marty csak bajosan érte volna el az időutazáshoz kívánt 88 mp/h. A problémát megoldandó kiszedtek egy V8-as motort egy Porsche 928-ból, és áttették a DeLoreanba. Ez azonban semmit sem von le a repülni is képes autó értékéből. Ahogyan Doki mondja Martynak: Az időutazás legyen stílusos! Nos, a DeLorean határozottan stílusos. (Az ugye meg volt, hogy Marty pár hete érkezett meg ide 1985-ből? :) )

 

1. KITT: Pontiac Firebird Trans Am 1982 – Knight Rider, 1982-1986

 medieval-knights-arca-do-tesouro-k-i-t-knight-rider-hot-wheels-186995.jpg

Melyik másik autó is lehetne az első, mint a kultikus sorozat KITT-je? A Jogért és Igazságért Alapítvány, vagy egyszerűen csak Főnix Alapítvány által kifejlesztett autó képes beszélni a mikroprocesszorának hála, páncélja mindennek ellenáll, akár a 300 mp/h sebességet is eléri, saját magát vezeti, és mesterséges intelligenciával van felszerelve. De ez még nem minden! A sorozat előre haladtával olyan extrém képességekre is szert tett, mint az SPM fokozat, amelynek révén egy szuper autóvá alakult át. További különlegessége az orrán látható, vörösen villogó szkenner, ami tulajdonképpen a szeme, és ezen keresztül szolgáltatja az információkat a sofőrnek.

Az a bizonyos sofőr pedig David Hasselhoff volt, de hiába, mert az igazi sztár szerepét bizony KITT töltötte be. Remek humorforrást biztosított naivitása, ahogy mindig rácsodálkozott az emberi dolgokra, vagy éppen azzal, hogy nem értette a vicceket és az érzelmeket. Később ez részben változott és finomodott a személyisége, persze ha esetében erről beszélhettünk, és kissé szarkasztikus színt öltött, ám ez is kiválóan állt neki.

KITT elpusztíthatatlan, gyors, beszélgetni is lehet vele, és azon kevesek egyike, akik menőbbek, mint David Hasselhoff. Már csak ezért is az elsőnek kell lennie a listánkon. 

 

Írta: Erős László

 

Ti melyiket vezetnétek? És mi maradt ki?

Ha még nem tették volna, ne feledjétek követni a blogot, vagy dobjatok egy like-ot itt a Facebook oldalra még több Cinema Top 10 listáért!

 

 

Bud Spencer és Terence Hill legjobb filmjei

 

en-a-vizilovakkal-vagyok-1.jpg

Talán nincs még egy olyan nemzet a Földön, amely annyira rajongana Bud Spencer és Terence Hill közös filmjeiért, mint a miénk. Ha egyik filmjük megy a TV-ben, akkor bizony teljesen mindegy, hogy mi megy a másik csatornán, mert ilyenkor biztosan őket nézzük, még akkor is, ha már 26-szor láttuk azokat a jól ismert pofonokat.

Sikerük néhány megunhatatlan stílusjegyből fakad, amelyek többé, s kevésbé  az összes filmjükben megtalálhatóak. A morgós Spencer, a mindig életvidám Hill, akik kezdetben sosem kedvelik egymást, de végül mindig összebarátkoznak. Akkor ehhez vegyük hozzá a kötelező, kissé ütődött ellenlábast, akinek még ütődöttebb a bandája, na, és akiket párszor mindig jól el kell verni főleg azért, hogy párosunk nemes módon segítséget nyújtson a rászorulóknak. Szimpátia el is nyerve. Aztán el ne felejtsük a szerencsejátékot, a kalandot, a remek humort, a paródiát, a babot, az örök életű betétdalokat és végül, de nem utolsó sorban a két főszereplő közti páratlanul jól működő dinamikát. Nos, ebből kifolyólag bármilyen listát is nagyon nehéz összeállítani a filmjeikről, hiszen csak egy-egy árnyalat választja el őket egymástól. Mi azért itt és most megpróbáljuk. A nyertes az a film lesz, amelyikben a legjobban érvényesülnek a fentebb felsorolt elemek, és amelyek miatt töretlenül imádjuk őket. Csapjunk is bele!

 

  1. Különben dühbe jövünk, 1974

 watch_out_were_mad_case.jpg

Egy hangyányit komor filmmel állunk szemben, persze csak Spencer-Hill mértékkel számolva. A zord hangulatért leginkább a film konfliktusa tehető felelősé, nevezetesen, hogy a páros azért ver laposra mindenkit, mert összetörték az autójukat. Nem túl bonyolult kiindulópont, nem is túl magasztos a végcél azáltal, hogy csak vissza akarják szerezni és ennyi. Ezúttal elmarad a nemes szándék, a gyengék oltalmazása. Főhőseink önzők, talán ezért sem annyira kedvelt darab, ám ennek ellenére minden itt van, ami kell egy jó Spencer-Hill filmhez. Kacagtató poénok, hatalmas pofonok, oh és a legendás sör-virsli verseny. Egy igazi rajongó egyszer ilyenben már részt kellet, hogy vegyen.

 

  1. Szuperhekusok, 1985

 finh2ukgogirqv_4_a.jpg

A nagy klasszikusok után született ez a vérbeli bűnügyi film, amelynek stílusa nem éppen a szokványos, és itt mindjárt ellent is kell mondanom a bevezetőben részletezett szempontoknak. A poénok és a nagy pofonok helyett ezúttal inkább a nyomozáson és a logikán van a hangsúly. Hőseink sem olyan élettel teliek, inkább öregesek, amely nem éppen indokolt, hiszen Spencer ekkor még csak 56, Hill pedig 46 éves. De ez van. Ennél fogva az öklük helyett a pisztolyukat használják, és a nyaklevesek helyett is szívesebben élnek a szép szóval, ha vallatni kell. Nagy szerep jut ugyanakkor a romantikának, és ettől még Spencer is el-elérzékenyül, amely szintén váratlan az ő esetében. A hangulat leheletnyit komor és fakó, mert a várt poénok rendre elmaradnak. Egy szó, mint száz, meglepetésekkel teli filmmel állunk szembe, mégis minden nagyon jól működik, és azért a végén elcsattan jó pár pofon. Különcsége miatt, mindenképpen helye van a listán, mert ilyent is jó látni kedvenceinktől.

 

  1. Én a vízilovakkal vagyok, 1979

 51giaciho1l.jpg

Rengeteg kedvelt stílusjegyet felvonultató darab, bár csak halványan vitézkedik velük. A főszereplő páros szokásosan vicces, köszönhetően a már bejáratot karaktereiknek, de sajnos semmi újat nem tesznek hozzá az alakításukhoz, amely cseppnyi híján érzetet kelt az emberben. A szavanna sem igazán illeszkedik Hill és Spencer életvidám, mindig nyüzsgő közegéhez. Talán éppen emiatt a kaszinóban játszódó rövidke jelenet a legnagyobb kedvenc a filmből, amely a népszerű csillogó hátteret biztosítja. Mindazonáltal az elesettek megsegítése talán ebben a moziban domborodik ki a leghangsúlyosabban, és emiatt nem mehetünk el mellette szó nélkül.

A páros állatvédőnek csap fel, és az állatok megmentése miatt számol le egy kapzsi állatkereskedővel és annak bandájával megszámlálhatatlan pofon közepette, hogy megmutassa nekünk, nem szabad kihasználnunk a természetet. Állatvédelemből csillagos ötös!

 

  1. Az ördög jobb és bal keze, 1970

 kqng5jgj2lc1kpozladsl3orzwp.jpg

Innentől kezdve tér rá a listánk az igazán klasszikus Spencer-Hill filmekre, amelyeket ha valaki elmulasztott, nem vallhatja magát igazi rajongónak. A közös filmek történetében ugyanis "Az ördög jobb és bal keze" kezdte el először felvonultatni a cikk elején részletezett stíluselemeket, igaz még kicsit bizonytalanul, de rendkívül szórakoztató módon.

A filmben a léhűtő zsivány, Szentlélek beáll seriff helyettesnek a zsémbes bátyja mellé, aki ezt persze vonakodva fogadja, de a film végére mégis remekül összecsiszolódnak. Ebben pedig a nemes cél segít nekik, mert megvédenek egy békés mormon közösséget a helyi polgármestertől és segítőitől. A védelmet természetesen stílusteremtő pofonokkal hajtják végre, amelyek kiosztásához babból nyerik az energiát (először közös filmjeik során). Ahogy pedig egy jóféle westerntől elvárható, némi mítosz is körbelengi párosunkat, és mindenki keményebbnek hiszi magát mindenkinél, de hiába. A győztesek csakis hőseink lehetnek.

 

  1. Az ördög jobb és bal keze 2, 1971

 trinity_is_still_my_name.jpg

Ritka, amikor egy folytatás felér az elődjéhez. Na, az meg még ritkább, amikor túl is szárnyalja. "Az ördög jobb és bal keze" második részével pontosan ez a helyzet. Nagyobb, hangosabb, viccesebb, nem lehet számolni a pofonokat, jobb a karakter dinamika, még babból is több fogy, ráadásul sikerült megtartani az első rész minden erényét. Pontosan ez kellett az üdvözüléshez. A történet szerint hőseink szülői unszolásra felcsapnak lótolvajnak, hogy mégis csak valami tisztességes szakmából éljenek meg. Igen ám, de ez sehogyan sem akar összejönni nekik. Rablás helyet így inkább ott segítenek, ahol tudnak, és végül maguk adnak pénzt azoknak, akiket ki akartak rabolni. Abból a pénzből, amelyet így vagy úgy, de tisztességes módon szereznek, miközben leszámolnak a helyi hatalmasokkal is. A lényeg, hogy aki segít, azt baj nem érheti. Fogadjuk meg ezt a jó tanácsot!

 

  1. Bűnvadászok, 1977

 7f0c7fc0-0175-012f-b064-0050569439b1.jpg

A film egy kellemes zsaru paródia, amelyben főhőseink félreértésből rendőrnek állnak, hogy aztán, ha már így alakult, felderítsék egy kínai meggyilkolásának ügyét, és mindenkit felpofozzanak, aki csak egy kicsit is gyanús az ügyben. Teszik mindezt kedvenc városukban, Miamiban. A film legragyogóbb pontja azonban a karakterek közti különbség kihasználása, főleg a kiképzés során. Spencer, aki bármit csinál, mindig kivívja kiképzője haragját, Hill pedig bármit csinál, mindig kivívja kiképzője elismerését. A film legfelejthetetlenebb pillanatai kétségkívül ezek a képsorok. Másrészt erősen felsejlik a gyengék oltalmazása, az igazságtalanság felszámolása, amelyet autók összetörésével, valamint olyan sportok, mint az amerikai foci és a teke egy egészen új szintre való emelésével ér el a két kopó. Lehet nem kacagni?

 

  1. Nincs kettő négy nélkül, 1984

 2li7vp4.jpg

A legendás páros ezúttal brazil, milliomos alteregóit helyettesíti, miközben néhány vaskos pofon közepette az ellenfeleikkel is leszámol, hogy felmarkolhassa a milliós jutalmat munkájáért cserébe. Erre csupán azért van szükség, mert alteregóik tökéletes ellentéteik kedvenceinknek, amilyeneknek mi soha sem tudnánk elképzelni Spencert és Hillt. Nyámnyilák, félénket, egy rendes beszólásuk sincsen, az élet élvezetük egyenlő a nullával, és ami a legszörnyűbb, egy pofont sem tudnak kiosztani. Erre az ellentétre és a belőle fakadó félreértésekre hála az égnek remekül épít a film, amely a motorját adja az egésznek. A páros személyiségében bekövetkező hirtelen változásokat senki sem tudja követni, legfőképpen nem a két együgyű sofőr, remek humorforrást biztosítva. Rio de Janeiro felhőtlen, örökké bulizó városa pedig elsőrangú színteret biztosít a filmbéli fesztelen szórakozásnak, mi pedig nem is kívánhatunk ennél többet.

 

  1. Nyomás utána, 1983

 go-for-it-1983-700x984.jpeg

A James Bond filmek egy fergeteges paródiáját köszönthetjük a lista harmadik helyezettjében. A sztori szerint a két egyszerű flótást összetévesztik két szupertitkos ügynökkel (Kérdem én, milyen titkosszolgálat az ilyen? Na, jó ez esetben csak viccelek.), majd elküldik őket Miamiba, hogy végrehajtsanak egy küldetést. Miamiért itt különösen kijár a nagy piros pont, ugyanis a város életvidám, nyüzsgő és csillogó légköre itt remekül illik eme magát a legkevésbé sem komolyan vevő filmhez.

De visszatérve a történethez, a két ügynök feladata, hogy leszámoljon egy világuralomra törő gonosztevővel. Ők pedig teszik a dolgukat, annak rendje és módja szerint, hogy megmentsék a világot. Mindenkit felpofoznak és elvernek, miközben egymással is civódnak, de szokás szerint megtalálják a közös hangot. Közben igénybe veszik az ügynökség csodajárgányát is, amit még maga Bond is megirigyelne, és mindenekelőtt élvezik az élet adta gyönyöröket. Spencer a furcsa módon készülő hamburgert és a sült csirkét, Hill pedig a szép nőket. Mert ugye ennél nincs is fontosabb.

 

  1. Kincs, ami nincs, 1981

 d746a5b0-0168-012f-cae5-0050569439b1.jpg

A legendás film hazánk apraja és nagyja körében, amelyet ezerszer és ezerszer látni kell, még akkor is, ha már mindenki kívülről fújja. Jelen esetben kellettek a szokásos Spencer-Hill elemek a sikerhez, továbbá egy távoli, egzotikus sziget (Ki ne játszott már volna el a gondolattal, hogy egy lakatlan szigeten köt ki?), egy valóbban ütődött kalózbanda, egy halom Puffin lekvár, egy menő papagáj, egy védelemre szoruló bennszülött törzs, egy fanatikus japán szamuráj, egy rejtett kincs, na és a közönség kedvenc, Anulu. Elsőre nem a siker receptjének tűnik a felhozatal, ám ha olyan lazasággal és vidámsággal van megfűszerezve, ahogyan Spencer és Hill főz, bizony egy megunhatatlan klasszikus készíthető. Bár tudom, hogy láttátok, de nézzétek meg még egyszer, aztán még egyszer már csak azért is, mert nem lehet elégszer hangsúlyozni: Aki barátot talál, kincset talál.

 

1… és megint dühbe jövünk, 1978

 odds_and_evens_poster_01.jpg

„Bunkó vagy Bugsy!” Ugye, ismerős a beszólás? Rögvest Spencer és Hill jut az eszünkbe, na meg a mi listánkon első helyen végző filmjük. De miért is az első? Tényleg van jobb filmjük, mint a Kincs, ami nincs? A kérdésre azzal felelnék, amely az értékelési szempont legfőbb kritériuma volt. Nevezetesen ebben a filmben érvényesülnek leginkább azok az elemek, amelyek miatt nem tudjuk megunni a párost.

Ismét Miamiban járunk, ahol nevezett szereplőkről kiderül, hogy testvérek, akiknek segíteniük kell az apjukon, hogy meglegyen a szemműtétjére való. Miamiban pedig hogyan lehet a legkönnyebben és a leggyorsabban pénzt keresni? Szerencsejátékkal. Nos, hőseink nem csak, hogy végig nyerik magukat az összes létező szerencsejátékon, ami felelhető a városban, hanem mindeközben hatalmas pofonokkal a maffiát is lerendezik, élén a szintén felejthetetlen Göröggel, a kártya mágussal. De persze Hillnél senki sem jobb, se pókerben se semmiben. Spencer közben meg babról, jobban mondva hagymás babról és egy saját kamionról ábrándozik. Mindebbe belefér még a delfinekkel és a sirályokkal való társalgás is, amelyen persze senki sem akad fenn, mert ez is csak a szórakoztató faktort növeli. A film végére pedig azt is megtanuljuk, hogy a családnál és a gyermekeknél nincsen fontosabb, hisz a két főhős mindent értük tett, még ha vonakodva is. Azt hiszem ennél több nem is kell egy frenetikus Spencer-Hill filmhez.

                                                                                                                                             Írta: Erős László

 

Ti egyetértettek a listával? Melyek a ti kedvenceitek a fenomenális kettőstől? Várom a listátokat alább, valamint a Facebook oldalon!

Apropó, Facebook. Ha még nem dobtatok volna egy like-ot az oldalra, tegyétek meg itt, vagy kövessétek a blogot még több Cinema Top 10 listáért!

Cinema Top 10

logo_fektetett.jpg

Miután elmélyedtetek a legjobb James Bond filmekben, joggal merülhet fel a kérdés bennetek, hogy miről is szól ez a blog. Nos, ezt a kérdést szeretném most megválaszolni nektek.

A blogra legalább heti rendszerességgel fel fog kerülni egy cikk, amely mindig egy tízes listát fog tartalmazni filmekkel kapcsolatban. A lista a legjobb tíz filmet rangsorolja majd egy adott téma szerint, mint például színészek, színésznők, rendezők, műfajok legjobb darabjai. A blog célja ezzel nem több, mint a szórakoztatás, illetve, hogy tippeket adjon milyen filmeket is érdemes megnézni az aktuális téma szerint.

Na és, hogy miről olvashatok egészen biztosan az elkövetkező hetekben?

A Star Wars univerzumról, a legklasszikusabb Disney rajzfilmekről, Bud Spencer és Terence Hill legjobb filmjeiről, Steven Spielberg mozijairól vagy éppen 2016 legígéretesebbnek tűnő alkotásairól.

Ne feledjétek el követni a blogot, vagy dobjatok egy like-ot itt a Facebook oldalra még több Cinema Top 10 listáért!

Jó olvasást, és még jobb mozizást!